Fuldoklunk a műanyagban és fogy az időnk a hulladék kezelésére

A világ lassan belefullad a műanyagba, így egyre sürgősebben találni kell egy megoldást az irdatlan mennyiségű hulladék kezelésére. Évente nagyjából 400 millió tonnát állítanak elő belőle a földön, és ennek csak minimális részét hasznosítják újra – erről a Financial Times ír. A legtöbb műanyaghulladék szeméttelepeken és az óceánokban végzi.

Az ilyen szennyezéssel rengeteg a probléma, az egyik legnagyobb, hogy nem lebomlik, hanem aprózódik, és így bekerül a táplálékláncba. Mikroműanyag már nagy mennyiségben megtalálható a halakban, az ívóvízben és a szárazföldi haszonállatok húsában is. 

Annak ellenére, hogy már szó szerint a vérünkben van, a műanyag gyártása folyamatosan gyorsul. A Nemzetközi Energiaügynökség szerint 

A kutatók gőzerővel keresik a megoldást a problémára. Mivel egyelőre az látszik, hogy az újrahasznosítás túlságosan drága, így várhatóan a lebontás lesz a jó megoldás – ehhez pedig nem másra lesz szükség, mint olyan mikróbákra, amelyek képesek elfogyasztani a műanyagot.

A mikróbák tulajdonképpen a természet újrahasznosítói. Olyan enzimeket vagy fehérjéket hoznak létre, amelyek a szerves anyagokat a talajba bontják. 2016-ban 

Ebből az anyagból készülnek a műanyag palackok és a poliészterruházat.

Hozzá kell tenni, hogy már vannak olyan vegyszerek, amelyek képesek lebontani a műanyagot, de ez esetben az enzimek sokkal kevesebb energiát igényelnének, ami azt jelenti, hogy nem károsítanák a környezetet, miközben megszabadulnak a környezetkárosító műanyagoktól. Emellett lehetőség lenne arra is, hogy a mikróbák segítségével a kommunális hulladék nagy részét meg lehessen semmisíteni.

Az irány jó, de nem elég jó

A mikróbák és a baktériumok által termelt enzimek lehetnek a globális probléma megoldásai, de egyelőre van velük egy jelentős probléma: túlságosan lassúak.

Gazdaságilag nem hatékonyak és nehezen bővíthetők a kereskedelmi mennyiségek kezelésére. Egyelőre nem dolgozták ki azokat a megoldásokat, amelyekkel fel lehet gyorsítani a műanyagfaló baktériumok működését. A kutatások zajlanak, de nem kapnak elég forrást az áttöréshez. Ez oda vezethető vissza, hogy a hagyományos műanyag még mindig olcsóbb, mint kikísérletezni az újrahasznosítását vagy a lebontását.

Több vállalkozás, amelyik hajlandó lenne megbirkózni ezzel a problémával, nem számíthat annyi támogatásra, hogy a munkájukat folyamatosan végezi tudják. Ennek érdekében több cég jelenleg is pénzgyűjtésen dolgozik, hogy orvosolhassák a műanyagszennyezés problémáját. Az Egyesült Királyságban az Epoch Biodesign –  amely a jelenleg nem újrahasznosítható műanyagokat célozza meg – 11 millió dollárt gyűjtött ezen a nyáron.

Természetesen arra is figyelni kell, hogy a jövő műanyagkészletét is biztosítani lehessen, így a cél az, hogy egy 

Egy ilyen baktérium megtalálása körkörös gazdasággá alakíthatná a műanyaggyártást.

A magyarok is kiveszik a részüket a munkából

Egy magyar feltaláló, Lajter Péter kifejlesztette a DAT1 nevű anyagot, amely kiválthatja a hagyományos szennyező műanyagokat. A DAT1 megkapott minden magyar és európai uniós tanúsítványt.

A Szakmaverzum.hu azt írja, hogy 

A Degraway Technologies alapítója elmondta, hogy a találmányuk teljes egészében szerves összetevőkből készül és egyáltalán nem tartalmaz kőolajszármazékot.

– nyilatkozta Lajter.

– tette hozzá.