A fenntarthatóság nem az elitek játéka, a fiatalok csak megértéssel és együttműködéssel válhatnak a jövő legendáivá – mondta a professzor, aki egyedi módszereket alkalmaz az oktatásban és a kutatásban.
Professzor úr, a diákjai mondják, hogy az ön által vezetett kirándulások során a Narnia krónikái filmek főszereplőjének érezték magukat. Közgazdászként miért érdemes távoli régiókat és messze élő törzseket meglátogatnia? Hová vezetett a legutóbbi kirándulás?
A körforgásos gazdaság megvalósításának egyik fő alapelve, hogy a természeti környezet védelme érdekében egyre kevesebb nyersanyagot használjunk. A városok által felhasznált legtöbb nyersanyagot és természeti erőforrást vidéki területeken nyerik ki. A vidéki, messzi területek pont ugyanolyan fontosak a fenntartható fejlődéshez, mint a városok. Ezért nem hagyhatjuk figyelmen kívül a távoli területeket, még akkor sem, ha nagyon kevés ember él azokban a régiókban.
Az őslakosok körülbelül fele városokban él, a másik fele pedig távoli területeken, például a hegyekben vagy az Orchidea-sziget hegyei közt. Valójában Tajvan több mint 60 százaléka hegyvidéki terület, és az őslakos népek ezeken elszórva élnek, különösen egyes messzi, hegyekkel teli területeken. Ezért fontos megérteni az életkörülményeiket és az életminőségüket a körforgásos gazdaság és a fenntarthatóság előmozdítása érdekében Tajvanon.
Évente legalább két alkalommal vezetek terepgyakorlatokat, különösen a cserediákok számára, hogy meglátogassuk az őslakos törzseket. A Covid-lezárások miatt legutóbb 2020 májusában kirándultunk. Először Csenhszibaóba és Szmanguszba (mindkettő Hszincsu megyében található), hogy meglátogassuk az atayal népet, és megfigyeljük az ezer évnél idősebb óriásfákat, valamit az Orchidea-szigeten a tao (vagy jami) népnél jártunk, és megcsodálhattuk a gyönyörű csendes-óceáni környezetet.
A mítosz és a tudomány határán maradva: mi a célja a Ba-Hszian-Guo-Haj csoportnak, amelyet létrehozott? A filmekben is gyakran bemutatott kínai legenda a nyolc halhatatlanról szolgálhat-e tudományos tanulságokkal is, vagy akár segíthet-e a bűnözőknek újra normális életet találni, ahogy hallottam?
A videójátékok nem tudnak segíteni az embereknek, hogy elérjék a fenntartható fejlődés céljait, hacsak nincs valami jó oka annak, hogy kapcsolatban maradjanak. A közös cél eléréséhez a lehető leggyakrabban kell személyesen találkozni, és kommunikálni kell egymással. A játék, amelyet a diákjaimnak készítettem, fizikai és mentális tréninget is magába foglal. Egy-egy háromnapos kiránduláson arra kérem a diákjaimat, hogy tegyenek magukévá néhány alapelvet, mint például hogy fogyasszanak kevesebbet a szennyezés csökkentéséért, aludjanak kevesebbet, hogy élvezhessék a természetet, és költsenek kevesebbet, hogy megtakaríthassanak a jövőjükre.
A fenti elveket nem könnyű a gyakorlatba ültetni, különösen, mert egyik-másik nem is tűnik észszerűnek. Természetesen azért esténként mi is iszogattunk. Lényegesnek tartom azonban, hogy állítsuk időben megfelelő kihívások elé a fiatalokat, annak érdekében, hogy segítsünk nekik felismerni a bennük rejlő lehetőségeket. Néha azt mondtam a diákjaimnak, hogy most éppen egy Ba-Hszian-Guo-Haj nevű csoportjátékot játszunk. Szerintem e játék célja, hogy segítsek a diákjaimnak a jövő legendáivá válni, függetlenül attól, hogy merre vezet az életútjuk. A társadalom nem bízhatja üzleti elitek egy szűk csoportjára, hogy elérjük a fenntartható fejlődés céljait. A fiatalok jelentik a jövőnket, és fontos, hogy kihívások elé állítsuk és motiváljuk őket, amíg még fiatalok.
Ön a Budapest Centre for Long-term Sustainability (BC4LS) számára végez kutatásokat. A legendák segíthetnek a kultúrák összekapcsolásában? Mi áll a magyar fővárosban végzett munkája középpontjában? Más a fenntarthatóság tanítása az ázsiai országokban, mint nálunk? Más dolgok érdeklik itt az embereket, vagy az üzenet univerzális?
A fő kutatási területem a körforgásos gazdaság és a fenntarthatóság. A célja annak, hogy ebbe a csodálatos fővárosba látogattam, hogy részt vegyek a magyar fenntarthatósági törekvésekben a körforgásos gazdaság megvalósításán keresztül. Itt-tartózkodásom alatt kirándulásokat szerveztem, és olyan városokba és régiókba jutottam el, mint Eger, a Bükki Nemzeti Park, a Balaton, Győr, Komárom, Szeged és a szlovák, valamint a horvátországi határvidék. Nagyon szeretem Magyarországot, és nagyon élveztem itt lenni. A magyar vidék is épp olyan lenyűgöző, mint Budapest.
Őszintén hiszem, hogy a magyar bölcsességben nagy lehetőségek rejlenek, hogy vezető szerepet töltsön be a globális fenntarthatóságban.
Öt hónapos látogatásom során a BC4LS-nél befejeztem a Körforgásos gazdaság és a fenntartható endogén növekedés című, húszezer szavas jelentést, amelyet füzet formájában ad majd ki a BC4LS. Ezenfelül előadásokat tartottam a Metun (Budapesti Metropolitan Egyetem), az NJE-en (Neumann János Egyetem) és a BME-n (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem), és számos eseményen vettem részt fő- vagy kerekasztal-előadóként. A magyar gondolkodásmódot és bölcsességet – melynek ismerete magyar emberekkel való kapcsolatom révén alakult ki – mélyen becsülöm. Véleményem szerint Magyarország a legjobb hely az ázsiai emberek számára, hogy megértsék a nyugati világot.
Másrészt viszont Magyarország a legjobb hely más európai emberek számára, hogy felfedezzék a keleti világot.
A globális fenntarthatóság elérésében Magyarország kétségen kívül kulcsország.
Kicsit más téma: milyennek látja a kínai gazdaság dinamikáját? Gondolja, hogy a kínai kereskedelem és befektetések szerepe nőni fog Európában? A világjárvány és az utóbbi évek geopolitikai feszültségei egyfajta különválást okoztak: gondolja, hogy ez folytatódik, vagy Európa és Ázsia, beleértve Kínát, megtalálja az együttműködés útjait? Szolgálhatja ez a gazdaságaink fenntarthatóságát is?
Kínának sok területen van üzleti potenciálja, például a globális gazdasággal kiépült, szoros gazdasági együttműködése révén. A kínai gazdaság azonban kritikus szakaszba lépett, amelyet a lassabb gazdasági növekedés, a növekvő jövedelemkülönbségek és a környezet minőségének romlása jellemeznek. Az üzleti célokból Kínába látogatók közül sok csak a nagyvárosokba megy el, és sok látogatást kormánytisztviselők szerveznek.
A kínai város-vidék közti eltérések jobb megértése érdekében mindenképp javaslom a Kínába látogatóknak, hogy menjenek el minél több helyre vidéken. A kínai kormány elkezdte az úgynevezett „szocialista piacgazdaság” népszerűsítését a központi kormány irányítása és erős vezetése alatt. Ebben a tekintetben úgy vélem, hogy a kínai nemzeti és állami vállalatok a jövőben egyre befolyásosabbá és dominánsabbá válnak.
Mivel világszerte minden ország növekvő belső nyomással szembesül, a nemzetközi koordinációnak és együttműködésnek több időre és erőfeszítésre lesz szüksége a konszenzus eléréséhez.
A tanulmányban/cikkben szereplő elemzések és következtetések kizárólag a szerzők véleményét tükrözik, és nem feltétlenül a BC4LS véleményét.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.