A világtrenddel ellentétben Magyarországon az utóbbi évtizedekben drasztikusan esett a szelídgesztenye termesztése, holott a piacának ismerői a növényt perspektivikus terméknek tartják. Az import kiváltásához jelentős telepítésekre lenne szükség, de a termőterület növelésére csupán néhányan vállalkoznak.
Kelemen Zoltán
2018.10.16, 13:40
Megosztom a cikket
Annak ellenére, hogy a világ gesztenyetermelése az elmúlt harminc évben megnégyszereződött, a friss gesztenye kiskereskedelmi ára a duplájára – 3,5 euróról 7 euróra – emelkedett – mondta a Világgazdaságnak Láng Attila, az egyetlen magyarországi szelídgesztenye-faiskola tulajdonosa. Ez egyértelműen a fogyasztói igények növekedése miatt következett be, a gesztenye beltartalma ugyanis nagyon értékes.
Amíg azonban a világon növekedett a termelés, Magyarországon háromezer tonnáról körülbelül a tizedére esett.
A világtermelés is átalakult, harminc éve Európa és Ázsia körülbelül fele-fele arányban adta a gesztenyetermést, mára viszont Európa csak a tizedét termeli.
A növekvő kereslet és a magyarországi adottságok miatt is elmondható, hogy a szelídgesztenye perspektivikus termék lehetne. Egy intenzív ültetvény telepítési költsége 1,5-1,8 millió forint hektáronként, miközben az intenzív almásoké ennek a tízszerese is lehet – mondta Láng Attila. Tapasztalatai szerint
egy tízéves ültetvény megfelelő tápanyag-utánpótlással és öntözéssel hektáronként 4 tonnát is teremhet, egy 16-18 éves ültetvény pedig akár 6-8 tonnát is.
Fotó: DN/Laufer László
A szelídgesztenye jellemzően októberben érik, az ültetvények területe mindössze 215,5 hektár, ezek elsősorban a nyugat-dunántúli megyékben vannak – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). A köztestület szakértői szerint növeli a gesztenyetermesztés kockázatát az utóbbi másfél évtizedben terjedő, kéregelhalás nevű gombás betegség és a szelídgesztenye-gubacsdarázs.
Láng Attila szerint
nehezíti a védekezést, hogy az 1950-es és 1960-as években telepített, azóta részben elpusztult, elhagyott ültetvények fertőző gócot jelentenek.
A hibrideket ugyanakkor nem veszélyezteti a kéregelhalás, míg a gubacsdarázs ellen természetes ellensége, egy fürkészdarázsfaj betelepítésével lehetne védekezni. A NAK adatai szerint az éves országos termésmennyiség 200–500 tonna között alakul.
A teljes cikket a Világgazdaság keddi számában olvashatja
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
