Sokan telepítenének új ültetvényt

A gyümölcstermelők nagy hányada elindulna egy ültetvénytelepítési és -korszerűsítési pályázaton, sőt egy részük támogatás nélkül is belevágna a fejlesztésbe – derült ki a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács felméréséből. A szakmai szervezet azután kérdezte meg tagjait, hogy az Agrárminisztérium még tavaly novemberben beharangozta: ültetvénytelepítési és -korszerűsítési pályázatot ír ki a Vidékfejlesztési program keretében, új gyümölcs- és gyógynövényültetvények telepítésére, öntözőrendszer kiépítésére. De lehetőség lesz jégvédő háló és fagyvédelmi rendszerek kialakítására és gépbeszerzésekre is.

A FruitVeB felmérésén

a válaszadók 91,9 százaléka jelezte: elindulna egy ilyen pályázaton.

A legtöbben ültetvénygépesítést terveznek, és zöldmezős gyümölcstelepítésben is valamivel többen gondolkodnak, mint az ültetvény kivágása utáni új telepítésben, a válaszadók egyharmada pedig a meglévő ültetvényét korszerűsítené. Az új ültetvényt telepíteni szándékozók közül a válaszadók kétharmada intenzív, magas tőszámú gyümölcsöst telepítene.

Kétharmad-egyharmad az arány abban is, hogy a gyümölcsöt a frisspiacon vagy a feldolgozóknak értékesítené a termelő. A válaszadók csaknem felénél szerepelt az alma a telepítendő gyümölcsök között, majd a szilva, a meggy és a kajszibarack a sorrend.

Az alma és a meggy a mai gyümölcstermesztés több mint felét adja, a csonthéjasoknál pedig a szilva és a kajszi foglalja el a legnagyobb területet, vagyis a telepítési szándék gyakorlatilag leképezi a jelenlegi szerkezetet

– mondta a Világgazdaságnak Kelemen Péter, FruitVeB alelnöke.

A potenciális beruházók több mint 8 százaléka akkor is végrehajtja a fejlesztést, ha nem nyer a pályázaton, ezért a munkákat már az elbírálás előtt elkezdi. Körülbelül ugyanennyien fejlesztenek szintén a pályázat eredményétől függetlenül, de a kezdéssel megvárják a döntést. Több mint 47 százalékuk viszont nem hajtja végre a beruházást, ha nem kap támogatást. A pályázaton nem indulók szerint túlzottan bonyolult, bürokratikus és időben hosszúra nyúló a vidékfejlesztési pályázat, nincs elegendő önerejük, és nem jutnak hitelhez, vagy nem kapnak vízjogi engedélyt. Nyomós ok volt a tartózkodásra, hogy sokan nem látják biztosítottnak a fejlesztés után a termelés munkaerőhátterét, illetve hosszabb távon bizonytalannak tartják az értékesítési lehetőségeket.