Egyre többen menekülnek vidékre a fővárosból

A magyar vidék egyértelműen feljövőben van. Egyre többen látják meg a vidéki életben a boldogulás lehetőségét az agrárminiszter szerint. Tavaly több mint 16 ezren költöztek el Budapestről valamelyik községbe, a vidéki városokból pedig 2600-an – ismertette a számokat Nagy István a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Vidék Konferencia 2021 rendezvényén csütörtökön.

Ezek a számok is azt bizonyítják, hogy az emberek egyre jobban elvágyódnak a természetközelibb életforma felé

 – mondta az agrárminiszter, kiemelve: a magyar vidék alkotja Magyarország gerincét, a hazai agrárium és vidékfejlesztés nem csak a vidéken élők ügye. Mindenkinek fontos, mivel a mezőgazdaság alapvető termelési ágazat, jelentős foglalkoztatással és exporttal.

A tárca feladata, hogy segítsék a térségek felzárkózását, a vidéki emberek életminőségének javítását annak érdekében, hogy jó legyen vidéken élni, a vidéki élet adjon megélhetést, biztonságot. A vidéki gazdaságok versenyképességének megőrzése érdekében lényeges a fiatalok munkanélkülisége elleni küzdelem, a munkavállalók megfelelő javadalmazásának, valamint megfelelő vidéki infrastruktúrájának biztosítása a vidéki térségekben – sorolta Nagy István, hangsúlyozva, hogy az elmúlt két kormányzati ciklus során a mezőgazdaság és élelmiszeripar látványosan fejlődött, és vannak további tartalékok.

A kormány döntése szerint háromszor több forrás jut vidékfejlesztésre a következő időszakban

– emlékeztetett a miniszter, aki elmondta azt is, egy évben lehet annyi forrást elkölteni vidékfejlesztésre, mint az előző hét évben összesen. 

A Megújuló vidék, megújuló agrárium programmal történelmi léptékű fejlesztési lehetőséghez juthatnak a vidéki térségek. A korábbi időszakokban a központi költségvetés 17,5 százalékkal egészítette ki az Európai Unióból jövő forrásokat, azonban most az a történelmi léptékű döntés született, hogy a kormány 80 százalékkal egészíti ki azokat – mondta. A másik, ugyanilyen fontos kormányzati intézkedésnek nevezte a Magyar falu programot, amely a kistelepüléseken élő lakosság egyre szélesebb körét támogatja, ezzel hozzájárul a falusi emberek életminőségének javításához.

A vidékfejlesztési forrásokat ezzel a korábbi 1500 milliárd háromszorosára, 4265 milliárd forintra emelik. Ez olyan mozgásteret enged a magyar agrárpolitika és a vidékfejlesztés számára, amely korábban elképzelhetetlen volt.

A Vidékfejlesztési programban 2014 óta több mint 228 ezer pályázat kapott támogatást, a beadott kérelmek 71 százaléka nyert – emlékeztetett a miniszter, hozzátéve, hogy 

jövőre valóságos pályázati dömping lesz. 

Ahhoz, hogy az intézményrendszer képes legyen kezelni ezeket a forrásokat, és időben kifizetni a hatványozottan nagyobb összegeket, annyira egyszerűsítik a kiírásokat és azok elbírálásának folyamatát, amennyire csak az uniós szabályok megengedik. Másrészt bővíteni fogják a végrehajtásban részt vevők létszámát is a megyei kormányhivatalokban és az államkincstárban is.

Nagy István elmondta, a kormány elfogadta Magyarország Digitális agrárstratégiáját, amely 2023-ig fogalmazza meg a magyar agrárgazdaság digitalizációjához szükséges intézkedéseket. Célja, hogy a digitalizáció, a precíziós gazdálkodás mérettől függetlenül minden gazdálkodó számára elérhetővé válhasson. Éppen ezért az agrárdigitalizáció ösztönzése 2021-től új támogatási célként jelent meg, hogy minél szélesebb körben elterjedjen a precíziós gazdálkodás, és minél többen használják a digitális technológia nyújtotta lehetőségeket.