Bár csőstül jöttek a gondok, az árnövekedés csúcsra lökte a magyar agráriumot

A koronavírus, valamint a fagykárok, a csapadékszegény tavasz, majd a nyári aszály, a madárinfluenza, az afrikai sertéspestis (ASP) ellenére a magyar agrárium jól szerepelt az elmúlt évben, a 3338 milliárd forintos ágazati kibocsátás új csúcs – mondta az OTP Bank sajtóeseményén Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára. A kép azonban úgy teljes, ha ezt az adatot kiegészítjük azzal is, hogy

mindez főként a termelői árak növekedésének köszönhető.

Az elmúlt évben ugyanis a növénytermesztés által előállított termékmennyiség 6,5 százalékkal csökkent, miközben a terményárak 25 százalékkal növekedtek. Az állattenyésztésben a kibocsátott mennyiség 4,5 százalékkal haladta meg az előző évit, az árak pedig 3,5 százalékkal emelkedtek. Az év „kétarcúságát” az államtitkár azzal jellemezte, hogy míg a búzánál és az árpánál – a száraz tavasz ellenére – hozamrekordot könyvelhettek el a gazdálkodók, a kukorica- és a repcetermés jóval elmaradt az átlagostól.

A jövedelmezőséget egyik oldalról meghatározta a felhasznált inputanyagok 15 százalékos árnövekedése, ugyanakkor folytatódott a munkaerőegységre vetített reáljövedelem emelkedése, ez ugyanis 6,5 százalékkal haladta meg az előző évit, ami egyben az ötödik legnagyobb növekedés volt az EU-ban.

Feldman Zsolt szerint fontos kiemelni, hogy 2021-ben – az októberig rendelkezésre álló adatok alapján – az élelmiszert is magában foglaló magyar agrárexport nélkül a nemzetgazdaság külkereskedelmi egyenlege negatív lett volna. Az exportbevétel 10 százalékos növekedéssel elérte a 8,7 milliárd eurót, így a mintegy 5,7 milliárd euró értékű import mellett 3 milliárdot némileg meghaladó egyenleget könyvelhettek el, ami pedig 13 százalékos szaldónövekedés.

A változatlan áron számolt beruházások értéke 2021-ben 2,5 százalékkal emelkedett. Az ágazatban főállásban foglalkoztatottak létszáma 202 400 fő volt, aminek az értékelésekor meg kell jegyezni, hogy az egész gazdaságra jellemző munkaerőhiány nem kerülte el az élelmiszer-gazdaságot sem – mondta az államtitkár.

A mezőgazdaság hitelállománya a harmadik negyedév végén 895 milliárd forint volt, ami éves alapon 10 százalékos növekedést jelent, és örvendetes, hogy a beruházási hitelek emelkedésének intenzitása ezt meghaladva 21 százalékos volt, és elérte a 536 milliárd forintot.

Az államtitkár szerint a tavalyi nagyon nehéz, de a mezőgazdaság növekedési tendenciáit meg nem törő év volt. Pontosan az ilyen időszakok mutatják meg, mennyire jelentős a szerepük a kockázatkezelési eszközöknek, amelyek az ágazatban működők számára elérhetők és használhatók – hangsúlyozta. Ilyen például a kárenyhítési alap, amely 75 ezer taggal működik. Tavaly ennek keretében 461 ezer hektárra jelentettek be káreseményt a gazdálkodók. Működik és az elmúlt években ugrásszerű növekedést mutatott a mezőgazdasági biztosítási díjtámogatási rendszer.

Fontos, hogy az öngondoskodás irányába segítsük a termelőket

– hangsúlyozta. Ezzel 1,65 millió hektár területet sikerült lefedni, és 21 300 termelő vesz részt a rendszerben, az állam pedig 13 milliárd forint támogatást fizetett ki számukra. Feldman Zsolt megemlítette a jégkármérséklő rendszert, valamint azt is, hogy bővítik a krízisbiztosítási szisztémát. Ez unikális az EU-ban, a lényege pedig az, hogy a hozzájárulás fejében a legalább 30 százalékos jövedelemcsökkenés esetén a kiesés 70 százalékát kompenzálni tudják.

„Bár sokakban felmerülhet a kérdés, hogy egy ilyen piaci helyzetben érdemes-e finanszírozni az agrárágazatot, az OTP válasza egyértelműen az igen” – kezdte előadását Szabó István, az OTP Agrár ügyvezető igazgatója. Az tény, hogy a finanszírozásban fennállt közel tízéves kegyelmi állapot egyik pillanatról a másikra megszűnt, és a tavalyihoz képest most némileg magasabb kamatokkal érhetők el a beruházásokhoz a források, szerinte előfordulhat, hogy egy elhalasztott beruházásnak később jóval magasabb költsége lesz, mint ha időben, valamivel magasabb kamatszint mellett valósították volna meg. A Közös Agrárpolitika II. pillérjében szereplő források háromszorosára növelése azt is jelenti, hogy a jelenlegi agrárhitel-állomány a következő 2-3 évben megháromszorozódhat. Az OTP készül erre, megerősítette hálózatát, felgyorsította az elbírálást és standardizált bizonyos finanszírozási lépéseket.

A beruházások finanszírozásához a Vidékfejlesztési program támogatásai mellett az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) kezessége is segítséget nyújt, és a jelenlegi keretek között a hitelügyletek kockázatainak akár 90 százalékát is átvállalja – mondta Herczegh András, az AVHGA ügyvezető igazgatója.

Az öngondoskodás egyre nagyobb szerepéről beszélt Baranyi Szabolcs, a Groupama Biztosító mezőgazdasági üzleti igazgatója, aki szerint a növénybiztosítások látványos felfutásán túl az is jellemző, hogy egyre többen ismerik fel a mezőgazdasági vagyontárgyak, például az épületek, szárítók, tárolók, öntözőberendezések vagy gépek biztosításának fontosságát is. Az agrárbiztosításokban így is nagy fejlődési potenciál van, amit azzal érzékeltetett, hogy míg Ausztriában 90 százalék a biztosított mezőgazdasági területek aránya, ez Magyarországon csupán 50.