Legalább kétmillió tonna importkukoricára van szükség

A hivatalos adatok szerint 941,6 ezer hektár a kukorica összes betakarított területe. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) adatai alapján november 8-áig 663,9 ezer hektárról került le kukorica, ami a szakértők szerint a betakarítás végét jelentette. Ezek szerint viszont több mint 247 ezer hektárról nem került kukoricatermés a tárolókba, mivel korábban lesilózták, vagy teljesen tönkrement a termés. (A piacon néhány hete még 230 ezer hektárra becsülték ezt a területet.) Az átlaghozam 3,41 tonna volt hektáronként, az összes termés pedig 2,37 millió tonna – osztotta meg az adatokat a VG-vel Pótsa Zsófia, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetsége (Gabonaszövetség) főtitkára.

Az már viszonylag hamar kiderült, hogy az idei termés nem fedezi a belföldi igényeket, de a végleges adat az első, egyébként 3,1 millió tonnáról szóló termésbecsléshez képest is lesújtó. A gabonapiaci szakértők szerint a kukorica belföldi felhasználása ugyanis egy normál évben négy- és ötmillió tonna közötti, az etanolgyárak évi 2-2,5 millió tonna kukoricát vesznek fel, takarmányként mintegy 1,8 millió tonnát használnak fel, humán célokra pedig 200 ezer tonnára van szükség, ezenfelül pedig számolni kell átmenő készlettel, vetőmagként felhasznált mennyiséggel és veszteséggel is.

Nagy István agrárminiszter egy minapi fórumon arról beszélt, hogy körülbelül 3 millió tonna kukorica hiányzik a hazai piacról, amiről Pótsa Zsófia is azt mondta, hogy ez – némi exportot is feltételezve – reális szám. Szerinte ugyanakkor a hazai igény kétmillió tonnával is kielégíthető lenne. 

Kérdés azonban, hogy be tud-e jönni kétmillió tonna kukorica, amire döntő hányadban Ukrajnából van esély. A határ áteresztő kapacitását szakértők korábban havi 200 ezer tonnára becsülték, a július 1-je és november 14-e között az országba érkezett gabonamennyiség alapján ez havi 218 ezer tonna volt. Ez azonban nemcsak kukoricára, hanem az össze terményre vonatkozik. Mint ahogyan Ukrajna felől nem csak kukorica érkezett: abból az említett négy és fél hónapban 560,4 ezer tonna, búzából 131,7 ezer, napraforgóból 145,7 ezer, napraforgódarából 19,6 ezer, repcemagból 69,8 ezer, szójababból 33 ezer, szójadarából pedig 21,6 ezer tonna volt a beérkezett áru mennyisége. Azt nem tudni, hogy ebből mennyi megy még exportra, de a korábbi évek statisztikái és a KSH-adatok összevetéséből Pótsa Zsófia azt valószínűsíti, hogy az import nagy része az országban marad. Erre utal az is, hogy a beérkező kukorica nagy részét közvetlenül nagyipari felhasználók importálják.

Egyre több helyről hallani azonban, hogy az idei kukoricaterméssel nemcsak az a gond, hogy nem elegendő, hanem az is, hogy az a kevés, ami termett, az is minőségi problémákkal terhelt. Az Agrárminisztérium még november 16-án adott ki egy közleményt, amelyben gazdálkodói jelzésekre hivatkozva azt írta, hogy a kukorica felvásárlásánál gyakorlattá vált, hogy a vevők minőségi paraméterekre – a közlemény szerint országos toxinproblémára – hivatkozva nem veszik meg az árut. A tárca szerint ugyanakkor a laboratóriumi vizsgálatok alapján az látható, hogy a minőségi panaszok csak az ország bizonyos régióiban jelentkeznek, és a mérések alapján a bevizsgált tételek mindössze 5–15 százalékában jelentkeztek a minőségi panaszokat alátámasztó eredmények.

Piaci szereplők elmondásaiból azt tűnik ki, hogy a felvásárlók valóban nem mindenütt vásárolják meg a kukoricát, vagy csak abban az esetben, ha minőségi tanúsítvány bizonyítja, hogy az áru nem toxinos. 

Pótsa Zsófia szerint pedig a takarmányosok nagyon rossz véleménnyel vannak az idei termés minőségéről, és elmondásuk szerint nem igazán tudnak vásárolni, és ők az agrártárca által közöltnél nagyobb arányú problémáról beszélnek. 

A világpiacon egyébként az elmúlt három hétben esett a kukorica ára: a párizsi Matifon a legközelebbi határidőre most 305 euró a tonnánkénti ár, ami november 1-jén még 345 euró volt. Szintén csökkent a búza jegyzése, ugyanezen időszak alatt 350 euróról 325-re. Itthon friss búzaárakról számoltak be a VG-nek a piaci szakértők, és itt is a csökkenés volt jellemző: a szeptember elején még 140 ezer forintos tonnánkénti piaci ár 125 ezerre csökkent.