BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Többet kell klímavédelemre költeniük a zöldség- és gyümölcstermelőknek, hogy támogatásokhoz juthassanak

Új elemeket tartalmaz a 2023 és 2027 közötti uniós közös agrárpolitika a zöldség-gyümölcs termelői szervezetek támogatásában. Ezek elsősorban a környezetkímélő termelési módszereket, a kínálat koncentrálását, valamint az innovációt helyezik előtérbe.

Új operatív terveket kell elfogadtatniuk a zöldség-gyümölcs termelői szervezeteknek ahhoz, hogy a 2023. január 1-jétől hatályos közös agrárpolitika alapján az uniós és nemzeti forrásokból támogatáshoz juthassanak – közölte összefoglalójában az agrártárca. A tárca a tájékoztatójában leszögezi, hogy a zöldség-gyümölcs termelői szervezetek célja lehet például a termelés oly módon történő megtervezése, amely igazodik a kereslethez, továbbá a kínálat koncentrálása és a termékek forgalomba hozatala. Fontos feladata ezeknek a termelői szervezeteknek, hogy stabilizálják a termelési költségeket és a termelői árakat, miközben tagjaikat egyre inkább arra ösztönzik, hogy környezetkímélő módon gazdálkodjanak.

Fresh vegetables in warehouse, zöldség, gyümölcs, raktár, tartóstás, agrár
Fotó: Getty Images

A KAP zöldcéljainak megfelelően a zöldségtámogatást csak akkor lehet elnyerni, ha a kedvezményezett annak legalább 15 százalékát klíma- és környezetvédelmi célkitűzésekre fordítja – mégpedig oly módon, hogy azt minimum három tevékenységen keresztül teszi –, 2 százalékát pedig kutatási-fejlesztési célra használja fel.

Nincs számszerűsített maximum

Az uniós pénzügyi támogatás összege annyi, amennyit a termelői szervezet és tagjai pénzügyi hozzájárulásként ténylegesen befizettek, és magának a programnak a végrehajtása során felmerült kiadások legfeljebb 50 százalékáig terjedhet. Az uniós pénzügyi támogatás keretösszegét nem számszerűsíti a rendelet, azt a termelői szervezetek által forgalmazott zöldség-gyümölcs termékek értékének az arányában kell meghatározni. Maximális mértéke – az eddigieknek megfelelően – a termékek értékének 4,1 százaléka. Ezenfelül a támogatás a termelői szervezetek társulása által forgalmazott termékek értékének 4,5 vagy több ország szervezeteit összefogó transznacionális termelői szervezet és termelőiszervezet-társulás által forgalmazott termékek értékének 5 százaléka.

Nem változik az eddigi szabályozáshoz képest, hogy ezek a határértékek 0,5 százalékponttal növelhetők, de a többlettámogatás már nemcsak válságkezelésre, hanem a kutatás-fejlesztést, a környezet- és klímavédelmet, a marketinget és a fogyasztásösztönzést elősegítő célkitűzésekhez kapcsolódó egy vagy több beavatkozásra is felhasználható.

Emelhető a támogatási arány

A támogatási arány 50-ről 60 százalékra emelkedhet bizonyos feltételek teljesítése esetén. Ilyen például, ha transznacionális termelői szervezetek koncentrálják a kínálatot, és együtt alkalmaznak környezetkímélő termelési módszereket. Abban az esetben is emelkedik az elérhető támogatás, ha az operatív programot először hajtja végre a két vagy több termelői szervezet összeolvadásával létrejött, elismert termelői szervezet.

Az 50 százalékos támogatási felső határ 80 százalékra emelkedik a kutatási-fejlesztési kiadások esetében, ha ezek a kiadások az operatív program kiadásainak legalább 5 százalékát fedezik. Ugyancsak 80 százalékos lehet a támogatás aránya, ha azok környezet- és klímavédelmi célkitűzéseket finanszíroznak, de csak akkor, ha a klímavédelemre az operatív program kiadásainak legalább 20 százalékát költik el.

A magyar zöldségtermelőknek is nagy lehetőség az energiaválság

Törökország növelte az Európába irányuló paradicsomexportját, ennek egyik oka, hogy az unióban az energiaválság miatt sok üvegház leállította a téli termelést.

Ha a zöldségeket és a gyümölcsöket úgy vonják ki a piacról, hogy a kivont mennyiség nem haladja meg az egyes termelői szervezetek által forgalmazott termékek mennyiségének 5 százalékát, és ingyenesen szétosztják, az 50 százalékos támogatási felső határ 100 százalékra emelkedik.

Az új KAP szerint az elismert termelői szervezeteket nemzeti forrásból is lehet támogatni azokban a tagállamokban, amelyekben a gyümölcs- és zöldségágazatban a termelők szervezettségének foka nem éri el a 20 százalékot. Mivel Magyarország ilyen, ez a támogatási lehetőség nyitott lehet itthon is. A támogatás mértéke a termelői szervezet és tagjai pénzügyi hozzájárulásának legfeljebb 80 százaléka, és a közösen forgalmazott termékek értékének legfeljebb 10 százaléka lehet.

A termelői szervezeteknek az új operatív programot idén november 30-ig kellett benyújtaniuk. Növeli a termelői szervezetek lehetőségeit, hogy az ágazati támogatásokon felül egyes vidékfejlesztési beavatkozásokra is pályázhatnak.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.