Megszűnt a Zsindelyes, felszámolják a miskolci likőrgyárat – sötét fellegek a pálinkapiac fölött

Az elmúlt évben minimális növekedést tapasztaltak a pálinkaforgalomban, de ezzel sem érték el a 2014-es szintet – mondta a Világgazdaságnak Mihályi László, a Pálinka Nemzeti Tanács (PNT) elnöke. A növekedés igazából az elmúlt évek alacsony bázisának köszönhető. Nagy csapást mért az ágazatra a 2019-es népegészségügyi termékadó (neta), a Covid és a háború is, és ebből a gödörből nem tudtak kilábalni. A Covid-járvány miatt bezárták a vendéglátóhelyeket, ami különösen érzékenyen érintette a főzdéket, hisz termékeik legnagyobb részét oda értékesítik.

A neta és a Covid negatív hatásairól beszélt a Világgazdaságnak Beliczay Zsolt, a Zamárdiban működő Zimek Pálinka Kft. ügyvezetője is. Mint mondta, a neta bevezetése előtti kitárolások miatt az addig – normál évekre jellemző – 1 millió hektoliterfokos kibocsátás megnövekedett 1,3 millióra, viszont 2019-ben lement 500 ezer hektoliterfok körülire. (Egy hektoliterfok 2 liter 50 százalékos vagy 2,5 liter 40 százalékos alkoholnak felel meg.) A 2020-as évet a járvány verte tönkre, a novemberi lezárások a két utolsó, általában a legtöbb bevételt hozó hónapot nullázták le.

Majd 2022-ben megtörtént az, ami korábban soha, vagyis hogy a második fél évben kevesebb pálinka fogyott, mint az első hat hónapban. Ennek oka a rezsicsökkentés szűkítése és a kata átalakítása volt, ezek után a vendéglátóhelyek kevesebbet rendeltek, és 

– utalt a magánfőzés mellett megjelent zugfőzésre. 

Ebben a helyzetben a szükséges – és az élelmiszer-inflációból nem is kilógó – 40-50 százalékos áremelés helyett legfeljebb 15-20 százalékot tudtak elérni. Így például egy átlagos félliteres 40 fokos barackpálinka 6 ezer forintról legfeljebb 7 ezerre tudott drágulni a szükséges 9 ezer helyett – érzékeltette a különbséget. 

Mihályi László szerint az ár- és forgalomnövekedés hiánya az esélyét is elveszi annak, hogy beruházásokra maradjon pénz. A főzdéknek jelentős az energiafelhasználásuk, ezen az ágon tehát nagyon nagyot emelkedtek a költségeik – igaz, az energiaszerződésektől függően eltérő mértékben –, ami szintén az áremelés irányába hatna, de tudják, hogy nincs akkora kereslet, hogy a drágítást a szükséges mértékben végre tudják hajtani – jellemezte a PNT-elnök is a piaci helyzetet.

Nem jók az idei kilátások alapanyagfronton sem. Ahogy Mihályi László elmondta, a kajszitermő területekről több helyről is 98 százalékos fagykárt jelentettek, így 

aki pedig tud majd barackot venni, olyan árat lesz kénytelen fizetni érte, amely nagyon meg fogja növelni a pálinka előállítási költségét. Ráadásul nem csak a barack fagyott el, a cseresznye is teljes virágzásban volt, és kinyílt már a szilva is, amikor fagyhullám érte el az országot. Az elmúlt évek kritikus helyzetét jól jellemzi, hogy nagy főzdék is bajba kerültek: a Zsindelyes márka megszűnt, a korábban minőségi termékeivel több díjat is bezsebelő Miskolci Likőrgyár Zrt. pedig felszámolás alá került. Elindult egy folyamat, remélem, hogy nem lesz általános, de 

– mondta. 

További árnyékot vet a pálinkafőzdék kilátásaira a tervek szerint jövő év januárjában bevezetendő kötelező visszaváltási rendszer (DRS), amely a fém, műanyag és üveg italpalackokra lesz érvényes. Egyelőre ennek pontos működése nem világos, a piacon még mindenki találgat erről – mondta. Az azonban biztosnak látszik, hogy a rendszer bevezetése újabb terheket ró a pálinkaágazatra is, és számításaik szerint nagyobb költsége lesz, mint a jelenlegi termékdíj. Az utóbbi – attól függően, hogy visszaváltható vagy egyutas termékről van szó – egészben vagy részben megszűnik. Az anyagi teher növekedése mellett az adminisztráció is bonyolultabbá válik – tette hozzá Mihályi László. A PNT megpróbál módosításokat elérni a bevezetendő szabályozásban, de ebben azért meglehetősen korlátok közé vannak szorítva.