Lejtmenetben a tejárak, innovációs kényszerben a feldolgozók

Az elfogadott magyar KAP stratégiai terv értelmében az új közös agrárpolitikában (KAP) is megmaradnak a termeléshez kötött támogatások, amelyek kétharmada az állattenyésztést segíti – mondta a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács és a Vitafort Zrt. közös, a tej világnapja alkalmából tartott rendezvényén Felkai Beáta Olga, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára. (Az  ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Világszervezete, a FAO egyébként június 1-jét jelölte meg a tej világnapjának.) Mint kiemelte, a fogyasztói szokások változtak a Covid-járvány idején, majd részben visszarendeződtek, részben pedig megmaradtak az új igények, amelyekre az élelmiszer-előállítóknak innovációval kell válaszolniuk. Mivel az innovációban Magyarország az uniós országok hátsó harmadába tartozik, ezért az agrártárca hangsúlyosan fogja támogatni ezt a területet, ahogy nagy hangsúlyt fektetnek a Kiváló Minőségű Élelmiszer (KMÉ) védjegy erősítésére is. 

Tavaly minden korábbinál nagyobb agrártámogatást, 1010 milliárd forintot fizettek ki az arra jogosultaknak – mondta előadásában Detre Miklós, a Magyar Államkincstár mezőgazdasági és vidékfejlesztési elnökhelyettese. Mint hozzátette, a tejhasznú tehenek termeléshez kötött támogatási igényének 99 százalékát már kifizették, a tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás benyújtási időszaka pedig sikerrel zárult, és 600 kérelem érkezett 358 ezer állatra. Az iskolatej programra a 2017–2018-as tanévben kifizetett 4 milliárd forint után a most záruló iskolaévben már 4,7 milliárd forint jutott, a programban részt vevő gyerekek száma pedig 437 ezerről 446 ezerre emelkedett.

Az elmúlt időszakban kialakult élelmiszer.inflációs környezet a termelőket, a feldolgozókat és a kereskedőket egyaránt sújtotta. Tavaly egy ideig a vásárlóerő növekedése ezzel egy ideig tartotta a tempót, de

– mondta előadásában Szautner Péter, a Tej Terméktanács társelnöke. Ezen a perióduson nem vagyunk túl, de elindult a konszolidáció, csökken a tej átlagára, az energiaköltségek is mérséklődtek, ezek alapján remélik, hogy az élet visszatér a kerékvágásba, és a fogyasztás is újra növekedésnek indul. A jelenlegi európai piaci árakból is az következik, hogy

Az élelmiszer-infláció további csökkentéséhez fontos lenne az uniós szinten magas, a fogyasztást terhelő, illetve árbevételhez kötött adók mérséklése. Szautner Péter szerint azonban feldolgozóiparnak ebben az időszakban sem szabad leállnia a fejlesztésekkel, amelyek a minőségjavítást, a választék bővítését, a fenntarthatóságot és az energiahatékonyságot kell szolgálniuk. 

Ehhez csatlakozott Istvánfalvi Miklós, a terméktanács elnöke is, aki részletezte is, hogy a magyarországi élelmiszer-infláció más országokhoz képest miért jóval magasabb, az okok között a netát (népegészségügyi termékadó), a magas áfát, az extraprofitadót – amelyet a kiskereskedők egy az egyben ráterhelnek a termékekre –, valamint az ársapkát említve. Az utóbbi szerinte legfeljebb egy-két hónapig kelthette azt az érzetet, hogy valóban fékezi az élelmiszerárak növekedését, de mára szétzilálta a piacot, és árnövekedést okozott, és már ki kellett volna vezetni – nyomatékosította.