Sok baj sújtja a szőlészeket és a borászokat

– mondta a Világgazdaságnak Frittmann János, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) nemrég megválasztott új elnöke. Az áruházláncok blokkolták az áremelési kísérleteket, így a borok az átlagos élelmiszerinflációtól jóval lemaradva 8–12 százalékkal drágultak tavaly. Január óta költségoldalon tovább romlott a helyzet, áremelést viszont most nem tudnak keresztülvinni. Pedig hamarosan ezt is meg kell lépniük, mivel a borászokra is vonatkozik a körforgásos termékek gyártóira érvényes, a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségről szóló rendelet, ami egy sor élelmiszeripari termék mellett a borokat is drágítja. Az ebből adódó költségnövekedéseket a kiskereskedőknek is el kell fogadniuk, ezzel ugyanakkor végképp elvész az esély, hogy a bortermelés egyéb ágon jelentkező drágulását az átadási áraikban is érvényesítsék.

Frittmann szerint a szőlőtermelőknek nagyon kellett az idei eddigi esős időjárás, bár a sok pára a gombabetegségek veszélye miatt nem szerencsés. Ez nagy kihívást jelent a szőlészek számára, mivel szinte mindegyiküknek meg kell felelnie az agrár-környezetgazdálkodási program (AKG) feltételeinek. 

Ki termel majd, ha nincs haszon a szőlőn és a boron?

Az ágazat számára a legfontosabb kihívás az eredményes, nyereséget hozó gazdálkodás megteremtése, illetve ahol ez megvan, a megtartása. Ahhoz, hogy egy fiatal életpályát lásson a szőlőtermelésben, vagy a családi borászatban, ahhoz kellő jövedelmet kell termelni – hangsúlyozza a HNT-elnök. Ma csak a brandekkel rendelkező, illetve a nagyon nagy forgalmú borászatoknál keletkezik jövedelem, utóbbiaknál a fajlagos költségek minimalizálásának köszönhetően.

Az alacsony exportárakra vonatkozó kérdésre azt válaszolta, hogy ebben azért van egy kettősség. 

– emlékeztetett. Ezekből a fajtákból többet termelünk, mint ami itthon fogy, ezeket viszik ki lédig borként. Ezek a fajták alacsony áron találnak vevőre, de ezzel együtt is képesek nyereséget termelni. Az önmagában nem lenne baj, ha csak ezek fogynának alacsony áron, a gondunk az, hogy a minőségi borok árát nem tudjuk oda emelni, hogy jövedelmet tudjanak termelni – tette hozzá. 

A HNT-elnök szerint a magyarországi borászat fajtagazdagságból adódó sokszínűsége önmagában nagy pozitívum, de amikor nagy mennyiséggel kell megjelenni a piacon, akkor nem feltétlenül szerencsés. 

Hogyan állítható meg a borfogyasztás csökkenése?

Mint mondta, a HNT-nek is van marketingfeladata, ebben a belföldi piacra koncentrálnak, és egyik fő céljuk, hogy a fogyasztáscsökkenést megállítsák. Ebben elsődleges lehet a fiatalok megnyerése a kulturált borfogyasztás számára. Ehhez egy jó eszköz lehet például a koktélfogyasztás, amely körül az egész világon egy nagy kultúra alakult ki.  

– mondta. A HNT fel is karolja ezt az ügyet és az általuk szervezett Országos Borversenyen már egy bemutató keretében meg is lehet kóstolni a borból készült koktélokat. 

A fogyasztói szokások és a borászok gondolkodásának a változását jelzi például a fröccs népszerűvé válása is. A legtöbb borász szemében még 10-15 éve is szentségtörésnek tűnt, hogy akárcsak szódavizet öntsenek a borba, egy-egy nagyobb nyilvánosságot kapó eseménytől – például a „világ legnagyobb fröccse” rekordkísérletektől – pedig presztízsük csökkenése miatt inkább tartózkodtak, most viszont már a legtöbben a fogyasztásnak ezt a formáját is elfogadják. A pezsgővel, és a gyöngyöző borokkal ugyan nem volt ilyen averziójuk, fogyasztásuk felfutása pedig egy sor borászt arra ösztönzött, hogy maga is készítsen ilyeneket – amelyek egyébként a koktéloknak is jó alapanyagai lehetnek. Frittmann János szerint mindig lesz egy konzervatív fogyasztói réteg, de már csak a gasztronómiai szokások változása miatt is mást kívánnak inni az emberek, amit a borászoknak ki kell tudni szolgálni.