Kamilla, hársfa, körömvirág – jól indult a gyógynövényszezon, de kevés, aki gyűjti

A gyógynövényszezonra a növényi életciklusoknak megfelelően jellemző, hogy először a virágokat, a leveleket majd a terméseket és a gyökereket gyűjtik. Most a virágoknál tartanak, amelyek közül az egyik legjelentősebb a kamillavirág, amelynek a gyűjtése és betakarítása befejeződött – mondta a Világgazdaságnak Czirbus Zoltán, a Gyógynövény Szövetség és Terméktanács (GYSZT) elnöke, aki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) gyógynövényalosztályának is az elnöke. Jelenleg a hársfavirág gyűjtése folyik, majd a kiskertekben található körömvirág következik, a herbák – vagyis a leveles hajtások – betakarítása pedig egész évben folyamatos.

A már „lefutott” kamillaszezonról elmondható, hogy a vadon termő állományokból viszonylag jó mennyiséget sikerült begyűjteni, míg a termesztett kamillánál nem volt ilyen jó a helyzet. Utóbbinál a sok csapadék miatt tavasszal gyomosak lettek az állományok, a termelőknek pedig nagy energiákat kellett fordítani a gyommentesítésre és a tisztításra. Így a termesztett kamillánál „csupán” jó közepes lett a termés. A kamillavirág egyébként – ha az Alföld meghatározott részén gyűjtik – hungarikum, és Alföldi kamillavirágzat néven uniós oltalom alatt áll, tehát földrajzi árujelző.

Növelhető a hazai feldolgozás

A GYSZT adatai szerint jelenleg mintegy 30 ezer hektáron termelnek gyógy- és aromanövényeket. A 2021-ben még 12 ezer tonnás export tavaly 7 ezerre esett, aminek több oka is volt. Egyrészt a magas gabona- és iparinövény-árak mellett kevesebben termeltek a hagyományos szántóföldi növénytermesztésnél „macerásabb” gyógynövényeket, ráadásul az aszály ezt az ágazatot is sújtotta. Még az egyébként szárazságtűrő, mediterrán levendula – amelynek az elmúlt években folyamatosan nőtt a magyarországi termőterülete – is sok termelőnél aszálykárt szenvedett tavaly. 

Az export visszaeséséhez az is hozzájárult, hogy megpróbáljuk helyben tartani és itthon feldolgozni a gyógynövényeket, hogy a hozzáadott érték Magyarországon realizálódjon, és ne alapanyag formájában menjen ki az országból – mondta Czirbus Zoltán. Ehhez itthon rendelkezésre is áll a feldolgozókapacitás, amelyet most csak részlegesen használunk ki. 

Tavaly az import a kivitt mennyiség közel kétszerese, vagyis mintegy 14 ezer tonna volt, amit a GYSZT szerint gyakorlatilag nullára lehetne leszorítani, és így Magyarország önellátó lehetne gyógynövényekből.

Itt nem működik az árplafon

Ahogyan más kertészeti ágazatokat, a gyógynövénytermesztőket is sújtják a megemelkedett költségek. Itt az elsődleges feldolgozás első lépése a szárítás. Ez viszont már nem működik úgy, mint régen, amikor a minden régióban működtek begyűjtőhelyek, ahol természetes körülmények között, például padláson szárították meg a begyűjtött gyógynövényeket. 

– emelte ki a GYSZT elnöke. 

Segíthetne a helyzeten a július 1-jétől a kis- és középvállalkozások által használt elektromos energiára meghatározott árplafon, de ahogy Czirbus Zoltán elmondta, ez nem minden esetben vonatkozik a gyógynövény-feldolgozásra, főleg ott, ahol ez a cégek főtevékenysége alapján nem feldolgozó tevékenységnek minősül. Így szerinte a termesztett gyógynövények esetén – figyelembe véve az inputárak és a munkaerőköltségek emelkedését – az idén is lesz még áremelkedés, ennek a mértéke azonban növényfajonként eltérő lehet. A munkaerő hiánya a gyógynövénytermesztésben is nagy gondot jelent, ráadásul az ágazatban korlátozottak az automatizáció lehetőségei.

A terméktanács elnöke azt is elmondta, hogy a gyűjtés hosszú távon nem perspektivikus, amit csak lehet, azt termeszteni kell, mivel egyre kevesebb a vadon termő terület és egyre kevesebben vannak azok, akik begyűjtik a növényeket, illetve növényi részeket. A GYSZT az agrárkamarával közösen öt éve meghirdette, hogy amit lehetséges, termesztésbe kell vonni, amihez persze megfelelő fajták és technológia kell. Ezek rendelkezésre állását a kamara és a terméktanács a gyógynövénypiacon működő cégekkel együtt próbálja elérni, 

A minőség a fegyverünk

Az ágazatban piaci oldalról is nagy a potenciál, ugyanis a magyar gyógynövényeknek jó a hírnevük, és még mindig nagy a kereslet irántuk a nyugat-európai és belföldi piacon. Számolni kell azonban a konkurenciával is: a versenytársak délen mennyiségben már lehagynak bennünket. Ugyanakkor 

A hazai kereslet alakulásával kapcsolatban azonban van egy kis bizonytalanság: ez az év vízválasztó lesz, és eldől, hogy az elmúlt évek dinamizmusa megmarad-e a kereslet növekedésében, vagy az a forgatókönyv lesz igaz, amitől sokan tartanak, jelesül hogy a fogyasztók a gyógynövényvásárlásaikat is visszafogták – ebben csak a következő hónapokban fognak tisztán látni.

Jó jel ugyanakkor, hogy az új közös agrárpolitika hazai kereteit megszabó magyar KAP-stratégiában szerepet kapnak a gyógynövények. A green deal elveinek „aprópénzre váltásakor” például a biodiverzitás megőrzésében, a termeléshez kötött támogatásokban, illetve az Agro-ökológiai Programban (AÖP) is megtalálhatók a gyógynövények. Ha valóban a fenntarthatóság és a diverzifikálás a green deal célja, a gyógynövények erre alkalmasak – tette hozzá. 

A termelők is látják ezt, és egyre többen próbálnak közülük nemcsak hagyományos kertészeti kultúrákat, hanem gyógynövényeket is ökológiai körülmények között termelni.