Rókusfalvy a borászatról: nagy a baj

Korábban egy valamilyen konszenzus alapján választott üzenetre építve arculati elemek, reklámkampányok születtek, de ennél nem mentek tovább: nem volt mögöttük igazi koncepció, nem volt kutatási bázis, nem fogalmazták meg a terméket, és az elvégzett munka eredményeit sem mérték – jellemezte a korábbi bormarketing-stratégiákra épülő aktivitásokat Rókusfalvy Pál nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztos. Ezzel a szemlélettel radikálisan szakítottak az új borstratégia kidolgozásakor. Mint a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa honlapján megjelent írásban kiemelte: ennél jóval messzebbről indultak, rendkívüli hangsúlyt fektettek az alapozásra, mivel alapvetően értékesítési szemléletű stratégiát kívántak építeni. Ehhez pontos képet kellett kapni az aktuális helyzetről, a problémákról, hogy arra megfelelő válaszokat, megoldásokat tudjanak találni. 

Szemléletváltást jelent az is, hogy nem egy statikus anyagban gondolkoztak, hanem egy útmutatóként, kézikönyvként szolgáló stratégiát kívántak építeni, amely a megfelelő módszereket tartalmazza ahhoz, hogy azok mentén a következő években dolgozhassanak rövid, közép- és hosszú távon, és amely képes alkalmazkodni a változó világhoz. Ehhez trendeket azonosítottak, és prognózisokat állítottak fel, mert most nemcsak azt kell tudnunk, hogy hol állunk, hanem azt is, hogy a világ merre tart, és mi hová kívánunk eljutni néhány éven belül. 

Ahogy fogalmazott:

Tetézi a bajt, hogy a magyar szőlőterület néhány évtized alatt az ötödére csökkent, szétaprózott a fajtaszerkezet, az ültetvények pedig elavultak. A kormánybiztos szerint olyan sok termékkel rendelkezik a magyar borászat, hogy azt lehetetlen kommunikálni. Mindezeken felül pedig, miközben a gazdaságot a borágazatra is negatívan ható válságok sújtották, megjelentek a hazai borászat számára nagyon erős konkurenciát jelentő egyéb alkoholos termékek.

A stratégia alapján kiemelten kell kezelni az edukációt, a digitalizációt, az innovatív trendek és termékek kutatását, az ökológiai és gazdasági fenntarthatóságot, a borturizmust és a szabályozási kérdéseket.

A stratégia megvalósítására decemberben megalapították az állami tulajdonú Magyar Bormarketing Ügynökség Zrt.-t, amelyben a tulajdonosi jogköröket a Miniszterelnökség gyakorolja, A cég vezérigazgatója Gorezky Gergely, aki korábban kétszer is vezette a Grand Tokaj Zrt.-t, illetve jogelődjét, a Tokaj Kereskedőház Zrt.-t. A cég egyik feladata, hogy élő kapcsolatot építsen ki a borászokkal, és ellássa őket a piacra jutásukat segítő információkkal, segítse őket a kommunikációban is, és szervezzen számukra hazai és nemzetközi kampányokat, valamint vásárokon való részvételeket. Rókusfalvy szerint különösen fontos, hogy ez a rendszer kétirányú legyen, vagyis számítanak a borászok visszajelzéseire is, az egyeztetéseket pedig rendszeressé teszik. 

A stratégia arról is rendelkezik, hogy ne elégedjenek meg kampányok eredményeinek utólagos mérésével. Minden aktivitást úgy kell megtervezni, hogy folyamatosan, az adott tevékenység közben is mérni kell az eredményeket, hogy megteremtsék az azonnali beavatkozás lehetőségét: ha úgy látják, hogy valami nem az elvárások szerint alakul, rugalmasan át tudják hangolni a kampányt.

A kormánybiztos a stratégia főbb elemei közül kiemelte, hogy személyesen is nagyon bízik a fiatal generáció felé való nyitásban, és reméli, hogy hatékonyan, jó érzékkel meg tudják majd szólítani őket. Ugyanilyen fontosnak nevezte a digitalizációt, a fenntarthatóságot, az edukációt és a termékfejlesztést is.