Keveseknek lesz mézédes az idei szőlőtermés

A tokajit leszámítva a jelentősebb borvidékeken túl vannak a szüret felén a termelők, akiknek beszámolói szerint a munkák kezdete előtti bizakodásukhoz képest most már jóval alacsonyabbak a termésvárakozásaik, és csupán maximum a tavalyi mennyiségnek megfelelő szőlőtermést valószínűsítenek. Az idei szőlőtermesztést alapvetően határozta meg a sok eső, ami növényvédelmi problémákat okozott (előjött a lisztharmat és a peronoszpóra is), ami egyrészt jelentősen megemelte a termelési költségeket, másrészt pedig csökkentette a termésmennyiséget. Apadt a szőlőfürtök súlya az augusztus végi, szeptember eleji nagy hőség miatt is.

A korántsem rekordtermés ellenére az agrártárca a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) kezdeményezésére idén 1,6 milliárd forintos keretösszeggel lepárlási támogatást hirdetett meg, amit legfeljebb 90 ezer hektoliter rozé- és vörösbor lepárlására lehet felhasználni. A HNT szerint ugyan nincsenek túl nagy készletek a pincékben, de a vörös- és a rozéborok iránti kereslet az utóbbi időben érezhetően megcsappant, így ezek készleteinek felvásárlásával azt szeretnék elérni, hogy a kékszőlőre is legyen felvásárló. A szüret eddigi tapasztalatai ugyanakkor azt mutatják, hogy a jelentős költségnövekedéseket az árak nem követik, ami miatt a szakmabeliek azt valószínűsítik, hogy az idei szüret után sokan felhagynak majd a szőlőtermesztéssel.

Az Egri borvidéken is azt tapasztalják, hogy a kékszőlők iránt alaposan megcsappant a kereslet, és – ahogyan azt Varga Dávid, az Egerszalóki Hegyközség borásza korábban a heol.hu-nak elmondta – mivel a borvidék csaknem 70 százaléka kékszőlőültetvény, a kilátások sem túl rózsásak ezek értékesítésére. A kilónkénti felvásárlási ár alig haladja meg a 110 forintot, ami szerinte a csak szőlőműveléssel foglalkozók számára veszteséget jelent. 

Eközben a belföldön termelt és belföldön értékesített borok – a földrajzi jelzés nélküli, valamint az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott termékek – értékesítési ára idén január és augusztus között csaknem 14 százalékkal 29,1 ezer forintra emelkedett hektoliterenként, az egy évvel korábbi hasonló időszakhoz viszonyítva – közölte borpiaci jelentésében az Agrárközgazdasági Intézet (AKI). Az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok közül a fehérborok feldolgozói értékesítési ára közel 18 százalékkal, hektónként 26,4 ezer forintra, a vörös- és rozéboroké mintegy 14 százalékkal 31,3 ezer forintra növekedett. 

Az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott fehérborok értékesítési ára 1 százalékkal növekedve 25 ezer forintért, az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott vörös- és rozéborok pedig csaknem 13 százalékkal magasabb áron, hektoliterenként 27,9 ezer forintért kerültek forgalomba az exportpiacokon. 

Az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel (OEM) ellátott borok közül a tokaji fehérborok belföldi ára 26 százalékkal, hektónként mintegy 150 ezer forintra emelkedett az idei első nyolc hónapban, míg a hasonló eredetvédelmi kategóriába tartozó vörös- és rozéborok közül az egri borok belföldi értékesítési átlagára közel 17 százalékkal 58,2 ezer forintra növekedett a vizsgált időszakban.

Az OEM minősítésű tokaji fehérborok exportára ugyanekkor 14 százalékkal, 84,6 ezer forint/hektoliterre nőtt, míg az ugyanebbe a kategóriába tartozó egri vörös- és rozéborok értékesítési ára 15 százalékkal hektoliterenként 64,7 ezer forintra emelkedett. 

A KSH adatai szerint Magyarország bor-külkereskedelmi egyenlege (gyöngyöző bor és pezsgő nélkül) mind mennyiségben, mind értékben pozitív volt 2023. január–június időszakában, mennyiségben 9 százalékkal, értékben mintegy 5 százalékkal csökkent 2022 azonos időszakához képest. 

A külpiacon értékesített mennyiség 74 százalékát a lédig borok tették ki, amelyek exportja 4 százalékkal 377,6 ezer hektoliterre csökkent a vizsgált időszakban. A palackos borok kiszállítása 23 százalékkal (132,4 ezer hektoliter), értéke 8 százalékkal 10,3 milliárd forintra csökkent. A nemzetközi piacon továbbra is a magyar fehérborok voltak a keresettebbek, a kivitel mintegy 87 százalékát tették ki a megfigyelt periódusban. 

Magyarország borimportja idén január–június között 19,5 ezer hektoliterre csökkent, csaknem 27 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, és szinte teljes egészében palackos kiszerelésű volt.