Meg fog mozdulni a jó minőségű búza, aminek az az oka, hogy a lengyeleknél és a németeknél is kevés étkezési minőségű kenyérgabona termett, így ők vevőként jelennek meg a magyar piacon – mondta a Világgazdaságnak Lakatos Zoltán, a gabonakereskedők, -feldolgozók és takarmánygyártók érdekeit képviselő Gabonaszövetség gabonafeldolgozói tagozatának elnöke, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója. Onnan jönnek a vevők Magyarországra, és az ezekre a piacokra kikerülő búzamennyiség már jelentős lehet – tette hozzá.
Csak a jó minőségű, étkezési búzáért jelentkeznek a vevők, márpedig idén az 5,6 millió tonnás össztermésből csak 23-30 százalék lehet ilyen, a többi sajnos gyenge minőségű takarmánybúza. A friss árumérleg szerint mintegy 2,8 millió tonna búzának ki kellene mennie exportra.
Bár most élénkül az érdeklődés, augusztus-szeptemberre viszonylag kevés exportkötés született, és a kivitelt Lakatos Zoltán szerint a vagonhiány is fékezi. Októberben és novemberben viszont már komolyabb mértékben beindul az export, a kereskedők már elég sok búzát lekötöttek
– nyomatékosította.
Mint korábban már írtunk róla, az elmúlt években tapasztaltakkal ellentétben most kettéválik a piacon a minőségi és az úgynevezett euróbúza ára, és a kiemelkedő beltartalmú, úgynevezett
javító búzát 80 ezer forint körüli tonnánkénti áron is vásároltak a malmok, míg a takarmánybúza 60 ezer forintért sem nagyon kel el.
Lakatos Zoltán szerint most tájegységtől függően 70-80 ezer forint között van a jó étkezési búza ára. Sok függ attól, hogy a termésben milyen arányú az étkezési minőség, és ebben vannak különbségek az országrészek között: Zalában és Vasban például csak mintegy 15 százalék, míg Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar vármegyékben 55-60 százalékos is lehet az étkezési minőség aránya. A 80 ezer forintos tonnánkénti ár ugyanakkor jelenleg a csúcs azokon a területeken, ahol kevesebb étkezési minőség termett.
Ukrán gabona: nem hatott az árakra a behozatali stopA fő gond, hogy nem indult be a magyar termény exportja. |
A lisztpiacon az év elejéhez képest – az árstop lététől, majd kivetetésétől függetlenül – megfeleződtek a malmok átadási árai, mégpedig úgy, hogy a korábban betárolt, a csúcson 135 ezer forint körüli áron vásárolt búzából őrölték a lisztet. A malomiparban sokan azt várták, hogy 60 ezer forint, vagy annál olcsóbb lesz az új termésű étkezési búza, ezért megpróbáltak gyorsan szabadulni drágán betárolt készleteiktől, egymás alá ígérve – magyarázta Lakatos az árcsökkenés okát.
Most viszont áremelés előtt áll a malomipar, ebben a hónapban vagy október elején minden bizonnyal emelni fognak átadási áraikon – mondta, hozzátéve, hogy most mindenki a másikat nézi, mikor lépi meg az áremelést. Az átadási árak emelésénél figyelembe kell venni azt is, hogy versenyezniük kell az ukrán liszttel is, de Lakatos Zoltán szerint 10-15 százalékos drágítás indokolt lenne, és a jelenlegi árakon továbbra is veszteséget termelnek.
Az elemzők szerint a forinton és a benzinen is múlik, hogy mikor lesz egy számjegyű az inflációTovább csökkenhet az infláció a következő hónapokban, amit a bázishatások kiesése megtámogat. |
Nehezíti a malmok helyzetét az ukrán liszt megjelenése, ami különösen a román piacon élezte ki versenyt. Az ukrán liszt ráadásul annyival olcsóbb, hogy azt a magyar áru jobb minősége már nem tudja kompenzálni, a 2021 előtti 150 ezer tonnás magyar lisztexport minimum lefeleződött. Némi reményt adhat, hogy az első félévihez képest nőtt a magyar liszt versenyképessége, már csak azért is, mert az olcsóbb búzából őrlik.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.