Nagyot zuhant a magyar borexport

Az idei első háromnegyedévben a belföldön termelt és itthon is értékesített borok – a földrajzi jelzés nélküli, valamint az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott termékek – hektoliterenkénti termelői értékesítési ára csaknem 14 százalékkal, 29,5 ezer forintra emelkedett. Ezen belül az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott fehérborok feldolgozói értékesítési ára mintegy 17 százalékkal, 26,7 ezer forintra, a vörös- és rozéboroké 13 százalékkal, 31,7 ezer forintra növekedett. Ezek az árak az előző hónapban mértekhez képest 300-400 forintos emelkedést mutatnak. 

Az exportra került boroknál – szintén együtt vizsgálva a földrajzi jelzés nélküli, valamint az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott termékeket – 2 százalékos volt az árnövekedés a tavalyi első kilenchavi árhoz képest, és így 28,3 ezer forint volt a hektoliterenkénti ár. Az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott fehérborok értékesítési ára 25 ezer forint volt, ami gyakorlatilag nem jelent változást, míg az ugyanebbe a kategóriába tartozó vörös- és rozéborok 10 százalékkal magasabb áron, hektoliterenként 27,7 ezer forintért kerültek forgalomba a nemzetközi piacon. 

Az oltalom alatt álló, eredetmegjelöléssel ellátott borok közül a tokaji fehérborok belföldi értékesítési átlagára az előző év hasonló időszakához képest 23 százalékkal emelkedett, és így elérte a 147,5 ezer forintos hektoliterenkénti árat. Az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott vörös- és rozéborok közül az egri borok belföldi értékesítési átlagára pedig csaknem 15 százalékkal, 57,8 ezer forintra növekedett a vizsgált időszakban. 

Az exportár a magasabb minőségi kategóriát jelentő, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott boroknál továbbra is kisebb mértékben emelkedik, mint a belföldi ár: 

• a tokaji fehérborok értékesítési átlagára 13 százalékkal, 83,7 ezer forintra, 
• míg az egri vörös- és rozéborok értékesítési ára majdnem 13 százalékkal, 64,7 ezer forintra nőtt.

Magyarország gyöngyözőbor és pezsgő nélkül számolt bor-külkereskedelmi egyenlege mind mennyiségben, mind értékben pozitív volt 2023-ban a július végéig tartó időszakában, de mennyiségben 9, értékben pedig 4 százalékkal csökkent 2022 azonos időszakához képest. 

A külpiacon értékesített mennyiség 75 százalékát tették ki a lédig borok, amelyek exportja 4 százalékkal, 445,4 ezer hektoliterre csökkent a vizsgált időszakban. A palackos borok kiszállítása ennél lényegesen nagyobb mértékben, csaknem 24 százalékkal csökkent (152,4 ezer hektoliterre), míg értéke 9 százalékkal lett kevesebb, és 11,8 milliárd forintot tett ki. A nemzetközi piacon továbbra is a magyar fehérborok voltak a keresettebbek, a kivitel mintegy 87 százalékát tették ki a megfigyelt periódusban. 

Magyarország borimportja idén január és július között 30 ezer hektoliterre csökkent, 21 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, és szinte teljes egészében palackos kiszerelésű volt. A korábbi adatokkal összevetve ugyanakkor megállapítható, hogy az előző hónapokhoz képest júliusban jelentősen nőtt a behozott mennyiség, hiszen június végéig még csupán 19,5 ezer hektoliter jött be.