A magyar mezőgazdaság kibocsátási értéke 6,5 százalékkal bővült éves összehasonlításban, és meghaladta a 4,3 ezermilliárd forintot – számolt be a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A bővüléshez a teljes termelési volumen 25 százalékos emelkedése járult hozzá. Az ágazat teljes kibocsátási árszínvonala közben 15 százalékkal csökkent. Vagyis a jóval több terményt jelentősen alacsonyabb áron dobták piacra.
A növénytermesztés volumene 44 százalékkal nagyobb, az állattenyésztésé 0,5 százalékkal kisebb volt. Az egyes szántóföldi növények rekordmagas volumennövekedése az előző év alacsony bázisával hozható összefüggésbe, mivel 2022-ben súlyos aszály volt.
A KSH első előzetes adatai szerint az előző évhez képest idén a növénytermesztés termelési volumene 44 százalékkal nőtt. A gabonafélék mennyisége összességében 64, ezen belül a kukoricáé 121, a rozsé 63, a zabé 62, az árpáé 42 és a búzáé 36 százalékkal növekedett. A repce termésmennyisége 16, a napraforgóé 56 százalékkal lett nagyobb. A fehérjenövényeké, a cukorrépáé és a dohányé szintén nőtt, így az ipari növények mennyisége összességében 44 százalékkal gyarapodott. A takarmánynövények volumene 24, a kertészeti termékeké 14, a burgonyáé 9,6 százalékkal nőtt.
A gyümölcsfélék volumene 0,3 százalékkal mérséklődött, ezen belül az alma termésmennyisége 39 százalékkal nőtt, a baracké 40 százalékkal csökkent. Az egyéb növényi termékek és a szőlő volumene változatlan maradt. Az állattenyésztés teljes termelési volumene 0,5 százalékkal mérséklődött. Az élő állatok termelése 0,6 százalékkal nőtt, az állati termékeké 2,7 százalékkal csökkent.
A mezőgazdasági ágazat (szolgáltatásokkal és másodlagos tevékenységekkel együtt számolt) kibocsátásának értéke folyó alapáron 6,5 százalékkal, termelési volumene – az árak 15 százalékos csökkenése mellett – 25 százalékkal bővült.
A folyó termelőfelhasználás volumene 1,5 százalékkal mérséklődött, ára összességében 1,7 százalékkal emelkedett. Az első adatok alapján a ráfordítások közül a műtrágya volumene 10, a növényvédő szeré 8,0, a takarmányoké 1 százalékkal csökkent, a többi ráfordítás enyhén növekedett vagy változatlan maradt.
A bruttó hozzáadott érték 19, volumene 79 százalékkal bővült. A mezőgazdaság munkaerő-felhasználása 4,1 százalékkal csökkent. A termelési tényezők jövedelme 16, a vállalkozói jövedelem 13 százalékkal növekedett. A termelési tényezők munkaerőegységre jutó reáljövedelme („A” mutató) 5,5 százalékkal lett nagyobb az előző évhez képest.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.