BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Visszaszorulóban a húsfogyasztás

Mozgalmas évet tudhatnak a hátuk mögött a hazai állattartók – derült ki a Teol cikkéből.

Sertéspestis, madárinfluenza, takarmányárak, piaci nehézségek, ukrán import, mind nehézséget okoztak a hazai állattartóknak – derül ki a Teol cikkéből. 

Group,Of,Chickens,On,The,Farm
Nehéz védekezni a madárinfluenza ellen.
Fotó: Shutterstock

A madárinfluenza nagyon komoly szakmai kihívás továbbra is, mivel védekezni lehet ellene, de nincs százszázalékos védelem. Ha pedig a tartástechnológiát meg kell változtatni, akkor ezek megint csak beruházásigényes fejlesztések lesznek – írja a lap.

Sertéshúsra van kereslet, bár a felvásárlási árak alacsonyabbak, mivel az exportlehetőségek beszűkültek, rengeteg áru maradt itthon. Reibling József, a faddi székhelyű Dunahyb Kft. állatorvosa, ügyvezető igazgatója elmondta, jelenleg az élő sertés kilójáért 670-700 forint körüli árat fizetnek a feldolgozók, de három hónapja 780-at, azt megelőzően pedig 800 forintot adtak érte.

Közepes évet tudhatnak maguk mögött a magyar méhészek, a repcén 10-20 kilogramm, az akácon 20-25 kilogramm volt jellemző méhcsaládonként. 

Bizakodva várják a tavaszt, de a helyzetüket nehezíti, hogy a hosszú és meleg ősz idején sok élelmet fogyasztottak a méhek. 

Marha- és borjúhúsból viszont kevés fogy, ezt jól mutatja, hogy a hazai húsfogyasztást hagyományosan a gabonával takarmányozott baromfi (17 kilogramm/év/fő) és sertéshús (15,8 kilogramm/év/fő), illetve az ezekből készült feldolgozott termékek fogyasztása határozza meg, míg a marha- és borjúhús (1,1 kilogramm/év/fő) fogyasztása elenyésző.

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.