Bőven van húsvétra torma, Európát is ellátják a magyar termelők

Az 1228 hektár magyarországi tormatermő-területen a betakarítási munkák októbertől egészen a következő ültetési szezon kezdetéig, azaz márciusig is eltartanak – írta közleményében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet. Az elmúlt években átlagosan 10-12 ezer tonna tormát takarítottak be, 2023-ban például 11,5 ezer tonnát. Ezzel hazánk számít az Európai Unió legnagyobb tormatermelőjének. A szakaszos betakarításnak és a tárolástechnológiának köszönhetően az új torma betakarításáig nemcsak a hazai piac, hanem az európai piac több mint felének kiszolgálására is elegendő a magyar termés. A hazánkban termelt torma 80-90 százalékát exportáljuk, 2022-ben 9 ezer tonna volt a kivitelünk. Az export elsősorban Németországba, Lengyelországba, az Egyesült Királyságba és Csehországba irányul, jellemzően friss, lédig formában.

A torma hazánkban őshonos növény, jellegzetesen csípős ízét a gyökerében lévő szerves vegyületei okozzák. Ezen vegyületek nagyon hasonlóak a mustárolaj hatóanyagához, a nyálkahártyára és a könnymirigyekre hatnak; fogyasztáskor ezért szökik könny a szemünkbe, illetve az orrunkat is erősen ingerli. 

A tormát a jól ismert – és a húsvéti időszakban kiemelkedően keresett – reszelt változatán túl savanyított és ecetes tartósított készítményekhez (uborka, káposzta, cékla, vegyes vágott, paprika, csalamádé) ízesítőként is előszeretettel használják.

A hajdúsági torma 2008 óta oltalom alatt álló eredetmegjelöléses (OEM) termék, melyet 2021-ben hungarikummá is nyilvánítottak, köszönhetően a hajdúsági termőtájnak – ami az érmelléki löszhát és a nyírségi tájegység érintkezésénél terül el. Itt található a hazai termőterület 96 százaléka, ami több száz családnak biztosít megélhetést.