Fagy a gyümölcsösökben: veszteségek vannak, de korai még temetni a szezont

A múlt héten két éjszaka is fagyott az országban, és a három legnagyobb területen termesztett gyümölcsünk az alma, a meggy és a szilva, valamint az utóbbi években egyre nagyobb területet elfoglaló dió esetében – a korán virágzó szilvafajtákat kivéve – nem beszélhetünk fagykárokról, míg a kajszibarack és a szilvák egy része károsodott – mondta a Világgazdaságnak Takács Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke. 

Az első, a 19-re virradó éjszakai fagy az országban szinte egységesen egységesen nulla és mínusz 2 Celsius-fok közötti hőmérsékleteket hozott, ami nem okozott nagy gondot, kivéve a már virágzó kajszinál és a korai szilvafajtáknál. Az utóbbiaknál az érzékeny ivarszervek elfagyhattak, ami lehetetlenné teszi a megtermékenyülést, így azt is, hogy azokból gyümölcs teremjen. A következő éjszaka már nagyobb fagy volt, akkor viszont kettészakadt az ország: a keleti részen nem volt számottevő fagy, az Alföldön, Kecskemét környékén mínusz 6 fokot is mértek, ott az előző éjszakainál nagyobb károk keletkeztek, míg az ország nyugati peremén Győrtől Zaláig mínusz 3, mínusz 4 fokot mértek, amely szintén károkat okozott, a már előbújt virágkezdemények elfagyhattak. 

Ez viszont egyelőre az almában semmit sem jelent, hiszen ennél a növénynél egy rügyből öt virág jön ki. A középsőt nevezik királyvirágnak, amelyik a legerőteljesebb, ebből lehet a legszebb gyümölcs – magyarázta Takács. Először ez nyílik ki, és utána követi a többi, ezért ez már kicsit érzékenyebb, mint az oldalsó virágok. Ezekben néhol tapasztaltak fagyást, de ha a királyvirág elfagy, az oldalsó rügyek átveszik a szerepét. Ha csak egy vagy két rügy marad ép, és később sem keletkezik kár bennük, akkor is gyümölcsöt kell ritkítanunk – jelezte, hogy az almánál tényleg korai bármiről beszélni.

Ennek érzékeltetésére említett egy esetet, amikor 

Mindez pedig azért történhetett, mert az éves vesszők oldalrügyeiben vannak úgynevezett totipotens sejtek, amelyek az összes szövet és szerv létrehozására képesek. Ebben az esetben pedig az történt velük, hogy nem hajtásrügyek, hanem virágrügyek fejlődtek belőlük, mert a növénynek erre volt szüksége. A termés persze ilyenkor valamivel gyengébb minőségű, mintha az eredeti virágrügyből fejlődött volna, de nem érte elviselhetetlen kár a gazdálkodókat. 

Országosan viszont az a jellemző kezdet, hogy márciusi gyors felmelegedés kicsalta a gyümölcsfák rügyeit, de ezek az éjszakai lehűlések – persze a már említett kajszi kivételével – ebben a stádiumban tartják a növényt, és nem nyílt ki a virág. 

A kajszinál és a korai szilvánál egyelőre még nem mérték fel a pontos károkat. Mint mondta, szakmai berkekben úgy beszélnek a kajsziról, hogy ma már az telepíti, aki annyira imádja, hogy akár hobbiból termeszti. Sajnos az éghajlatváltozás miatt Magyarország nem jó termőhelye a kajszinak, itthon nagyon ritka az a terület, ahol öt évből háromban biztonságosan megterem. Ilyenek lehetnek azok a kevésbé fagyos északi lejtők, amelyeken a hidegnek van lefolyása, és persze a gazda tud védekezni a már rendelkezésre álló fagyvédelmi berendezésekkel – mondta.

A fajtaváltás is logikus gondolat, ez 2007-ben el is indult. Csakhogy a termelők zömének nem volt türelme megvárni a fajtakísérletek eredményét, gyakorlatilag átvették azokat, és országosan több mint ötven fajtával próbálkoztak, de kevés sikerrel. Az alelnök szerint áldozni kellene arra, hogy kutatóintézetek és egyetemek végigvigyék ezeket a kísérleteket.