Étolajár-csökkenés: a fogyasztók örülnek, az agrárexportőrök kevésbé

A 2022-eshez képest 51 millió euróval növekedett, és 3,519 milliárd eurót ért el az agrár-külkereskedelem aktívuma. Ez a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek 13,386 milliárd eurós exportjából, és 9,866 milliárd eurós importjából adódik – közölte az Agrárközgazdasági Intézet (AKI). Mennyiségben ez mindkét oldalon visszaesést jelent: az export-volumenindexe 5,4, az importé pedig 9,4 mérséklődött 2023-ban. Az importárak erőteljesebben emelkedtek, az exportárindex ugyanis 7,1, az importárindex pedig 11,8 százalékkal bolt magasabb a 2022-esnél.

Makrogazdasági oldalon az agrárexport aránya a teljes nemzetgazdasági exporton belül 0,3 százalékponttal mérséklődött, és 9 százalék volt. Az agrárimport részesedése 2022-ben 6,4 százalékot ért el, 2023-ban azonban 7 százalékot tett ki.

A két véglet: e-cigi, napraforgó 

A mezőgazdasági és élelmiszeripari árucsoportokat vizsgálva a legnagyobb értékben, 160,4 millió euróval a dohánytermékek (KN24) árucsoport árbevétele nőtt, köszönhetően annak, hogy az árucsoport legnagyobb értékű termékkörének – az égés nélküli belégzésre szánt termékeknek, vagyis a különböző divatos „cigarettapótlók” – az értéke 111,9 millió euróval haladta meg az egy évvel korábbit. Szintén nagyot nőtt az állati takarmányok exportértéke, ez a 2022-est 123,6 millió euróval haladta meg. A cukor és cukorkaáruk kivitele 103,5 millió euróval, míg a húsféléké a sertéshús, valamint a baromfihús exportnövekedése révén 99,6 millió euróval hozott több bevételt.

Eközben az állati és növényi zsírok, olajok árucsoportban volt a legnagyobb exportérték-visszaesés, itt 198 millió euróval, 16 százalékkal értek el kisebb bevételt, de így is 1,038 milliárd eurót könyvelhettek el az exportőrök. A visszaesés oka a napraforgómag-olaj kiviteli értékének csökkenése volt. Utóbbi a jelentős árcsökkenés következménye, ugyanis tavaly a kivitt mennyiség 9,4 százalékkal nőtt. Az olajos magvak exportárbevétele 122,6 millió euróval maradt el az előző évi szinttől. 

az ársapka tavaly augusztusi kivezetése után a KSH adatai szerint abban a hónapban még 747 forint volt a literenkénti átlagár, ami pedig idén februárra éppen pedig éppen száz forinttal lett alacsonyabb.

Importoldalon is a dohánytermékeknél volt nagy mozgás: a legintenzívebb növekedést, 138,8 millió eurós többletet ebben az árucsoportban könyveltek el. Az élő állatok importértéke 105,5 millió euróval, a húsféléké pedig mintegy 100 millió euróval, 796,9 millió euróra bővült a baromfi- és a sertéshús 10, illetve 21 százalékos árnövekedése révén. Tavaly a már említett árcsökkenés miatt az olajos magvak importárbevétele csökkent a legnagyobb mértékben, 352,8 millió euróval.

Nőtt a feldolgozott termékek exportja

Az AKI adataiból kiderül az is, hogy a magyar export erősen, az import valamivel kevésbé koncentrált. Az agrárkivitelt értékének 76 százalékát, az import értékének pedig 64 százalékát adta 10-10 árucsoport. Az öt legnagyobb értékű árucsoport – a gabonafélék, az állati takarmányok, a húsfélék, az ital, szesz, ecet, valamint az állati és növényi zsírok, olajok – részesedése a teljes agrárexportból 50 százalék volt. Az öt legnagyobb importértékű árucsoport az állati takarmány, a húsfélék, a különböző ehető készítmények, a cukrászati termékek, valamint a tejtermék, tojás, méz volt, ezek aránya a teljes agrárimportból 38 százalékot ért el tavaly.

Hosszú ideje cél a nagyobb hozzáadott értékű, magasabb szinten feldolgozott termékek arányának növelése az agrár-élelmiszeripari kivitelben, ami nyilván a kevésbé feldolgozottak arányának csökkenésével jár együtt. Ez a folyamat el is indult: míg a feldolgozatlan termékek 2013–2017-ben az agrárexport árbevételének 31–33 százalékát tették ki, 2018-ban ez az arány 29 százalékra mérséklődött, ami elsősorban a kukorica- és búzaexport visszaesésének volt tulajdonítható. A részesedés 2019–2021 között újra 30 százalék fölé emelkedett, majd 2022-ben ez az érték 27 százalékra esett, 2023-ban pedig 26 százalékra csökkent, aminek az oka a kukoricaexport jelentős visszaesése. Eközben az elsődleges feldolgozottságú termékek aránya – a 2018. évet kivéve – évek óta 30 százalék vagy a felett alakult, 2023-ban 33 százalékot ért el. 

A változás hátterében egyrészt a mezőgazdasági alapanyagok exportértékének csökkenése, másrészt a feldolgozott termékek exportjának növekedése áll.

Az importban a másodlagosan feldolgozott termékek súlya meghatározó. Az elsődlegesen feldolgozott termékek részesedése 2013-ban még 34 százalék volt, azóta jelentősége folyamatosan csökkent, 2018 óta az arány 25–27 százalék körül alakul. A nyersanyagok az elmúlt években a behozatal 23–25 százalékát tették ki, 2022-ben a részesedése 30 százalékra emelkedett, majd 2023-ban 26 százalékra mérséklődött.