A komposztálással napi fél kilóval kevesebb szemét termelődhet
A környezetre és a növényekre ható pozitív tulajdonsága ellenére még mindig kevés háztartásban alkalmazzák a komposztálást, pedig fontos lenne, hogy szélesebb körben is elterjedjen a háztartási hulladékok újrahasznosítására használható módszer. Az otthoni komposztálás nemcsak azért tökéletes választás, mert így csökken a szemeteszsákokba halmozott kerti és háztartási hulladék mennyisége és a légszennyezés, de a kapott komposzt segít még termékenyebbé tenni a kertünket is.
Miből komposztálhatunk és mire jó?
A magyar lakosság évente átlagosan 500-600 kilogramm hulladékot termel, amelynek szakemberek szerint 30 százaléka költséghatékonyan, egyszerűen komposztálható szerves anyagból áll össze. A Körkörös Gazdaság szerint
komposztálással éves szinten 180 kilogramm, azaz nagyjából napi fél kilogramm szemét nem a kukában végezné,
sőt elégetésükre sem lenne szükség. A komposztálás tulajdonképpen egy újrahasznosítási folyamat, amely folyamán a háztartásokban felgyülemlő szerves növényi hulladékokból egy tápanyagban gazdag humuszos közeget hozunk létre.
Hogyan készítsünk komposztálót?
Nem kell különösebben bonyolult építményben gondolkodnunk: a keret készülhet akár maradék deszkából és a szerkezet a jó szellőzése érdekében a föld szintje felett helyezkedjen el. A komposztálónak kell lennie oldalának és tetejének is. A tetőnek jól szellőzőnek kell lennie, hogy a nagy esőt ne engedje be, a hőt viszont ne engedje ki. A komposztáló alja nyitott legyen, hogy a rovarok, giliszták bemászhassanak a komposztba és ezzel javítsák annak minőségét – ajánlják a hazai virágosítási mozgalom, a Virágos Magyarország szakemberei.
A komposztálót ne helyezzük közvetlenül vízvételi forrás mellé, és árnyékos helyet keressünk neki. Hasznos, ha olyan helyet választunk, amely eső idején is könnyen elérhető számunkra.
Rendszeresen keverjük át
A szakemberek szerint
a jó komposzt kulcsa a rétegezés, tehát variáljuk a könnyen és nehezen lebomló rétegeket.
„Egy könnyen bomló rétegre tegyél vékonyabb ágakat például, hogy megelőzd a befülledést. Nyáron kimondottan fontos, hogy a komposzt tetejére fedőréteget helyezz, ami a kiszáradástól védi a komposztot. Rendszeresen forgasd át vasvillával a komposztot, ez gyorsítja a folyamatot, és így körülbelül 4-5 hónap alatt meg is érhet a komposzt” – javasolják.
Milyen anyagok kerülhetnek a komposztba?
Szinte bármilyen zöldhulladékot: fűnyesedéket, aprított ágakat, faforgácsot, leveleket, zöldség- vagy gyümölcsmaradékokat, száradt növényeket, valamint tojáshéjat, kávézaccot, teafüvet nyugodtan tehetünk a komposztba. Óvatosan bánjunk a déli gyümölcsök héjával, ajánlott a betevésük előtt megmosni és feldarabolni őket, de a legszerencsésebb inkább kerülni
- a citrusok héját és
- a hagymát,
mert mind a két növény illóolajokban gazdag, amit nem kedvelnek a gyűrűs élőlények.
Semmiképpen ne tegyünk a komposztálóba
- fertőzött, beteg növényeket,
- főtt ételmaradékokat,
- húsokat,
- sütőolajat, illetve
- állati ürüléket.
Kertben és lakásban is hasznos lehet
A komposztálás előnyeit leginkább saját kert esetében tudjuk kihasználni: a komposzttal javíthatjuk ugyanis a talaj minőségét, illetve a növények számára fontos tápanyagot biztosíthatunk. Lakásban is alkalmazhatjuk az eljárást, ez esetben a komposztálóból lecsapolható folyadékot felhígíthatjuk vízzel, és a szobanövényeket a fennmaradásukat hatékonyan segítő öntözővízzel locsolhatjuk.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.