Magyar cégek az űriparban

Rövidesen a kormány elé kerül az a megállapodástervezet, mely szerint Magyarország részt venne az Európai Űrügynökség PECS programjában, amelyet

az ügynökség a hozzá csatlakozni kívánó országok (Magyar-, Cseh-, Lengyelország és Románia) számára dolgozott ki.

Az egymillió euró befizetésével járó szerződéskötésbe a Külügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium előzetesen már beleegyezett. A kormány jóváhagyása esetén a jövő év elején megszülethet a szerződés. Ez esetben még szükség lesz arra is, hogy az informatikai minisztérium rendelkezésre bocsássa a PECS-tagsághoz szükséges öszszeget, melynek 93 százaléka már 2003-tól visszapályázható - tájékoztatta lapunkat a Magyar Űrkutatási Iroda igazgatója.

Két fő területen már zajlanak az előkészületek a visszapályázásra. Az egyik a Föld-megfigyelés, itt a hazai szakemberek erőssége az optikai megfigyelés. Hosszabb távon érdemes lehet a gravitáció és a mikrogravitáció témáiban is pályázni.

A befizetett pénz visszapályázása tulajdonképpen az adott kis- és középvállalatok állami támogatását jelenti - magyarázza Both Előd -, amelynek célja első lépésben az európai űriparba való bekapcsolásuk, de a végcél az, hogy az érintett vállalatok nemzetközi mércével mérve is versenyképessé váljanak.

Az ESA Prodex nevű, tudományos kutatást koordináló programjába egyébként Magyarország már 1998-ban belépett, 1991 óta pedig együttműködési megállapodása van az űrügynökséggel. Az azóta önkéntes alapon fizetett összeg 90 százalékát rendre sikerrel visszapályázták a magyar vállalatok, ráadásul Magyarország ingyen hozzájutott azon kutatások eredményeihez, amelyekben részt vett. A teljes jogú ESA-tagság gondolata 1999-ben merült fel, de a mintegy tízmillió eurós kötelező hozzájárulás egyelőre nem tűnik vállalhatónak. A tagországok kötelező (országonként eltérő) hozzájárulásaiból finanszírozza az ESA azon programokat, amelyekben kötelező részt venni, míg a "szabadon választott gyakorlatok" fedezetéül szolgáló önkéntes befizetéseket ezen felül kell teljesíteni. A pénz bő kilencven százalékához nem automatikusan, hanem pályázati rendszerben lehet hozzájutni.

Magyarországnak Oroszországgal is van kormányközi együttműködése, ám az elmúlt tíz év kudarcok sorát hozta - válaszolt Both Előd. 1996-ban például a Marsz 96 űrszonda olyan műszerekkel zuhant fellövése után közvetlenül a Csendes-óceánba, amelyekben magyar részegység is volt. A kilencvenes években Magyarország igen sok energiát és pénzt ölt a Szpektr-X gamma nevű orosz csillagászati műhold létrehozásában való részvételre is, ám az eszközt pénz hiányában nem lőtték fel az oroszok. A legutóbbi a SAS műszer esete, amely tavaly decemberben feljutott ugyan egy orosz műholdon az űrbe, amely pályára is állt - ám ez róla az utolsó információ.

Az amerikai NASA-val a kormányszintű szerződés tavaly májusi aláírása előtt gyümölcsözőbb volt a kapcsolat, mint most, nyilvánvalóan a tavaly szeptemberi támogatások miatt. Ismeretes, hogy 2001-ben a magyar Pille sugárzásmérő készüléket is felvitték a Nemzetközi Űrállomásra. Ám lent maradt a Miskolci Egyetemen készült űrkemence, amely pedig az anyagtudomány világszínvonalú berendezése.