Moszkvában három okból dolgoznak magyarok. Először jöttek azok, akik a Szovjetunióban tanultak, anyanyelvi szinten beszélik az oroszt, és jó helyi kapcsolataik vannak.
Őket követték azok a külföldiek, akik egy multinacionális vállalat alkalmazottai, és az anyacég Oroszországba küldte őket. És a legújabb, egyre népesebb generációba tartoznak azok, akiket bármiféle korábbi orosz kapcsolat nélkül, kizárólag speciális szaktudásuk miatt kerestek meg a nemzetközi vezetőkiválasztó cégek. Zentai Csaba is ide tartozik. 2006-ban még a Citibank kis- és középvállalati üzletágának igazgatója volt Budapesten. Ma a legnagyobb orosz magánbank, az Alfa Bank kkv-üzletágának kiépítésével megbízott igazgatója. Korábban eszébe sem jutott, hogy valaha is Moszkvában köt ki - akkor még oroszul sem beszélt. Az évente 40-50 százalékkal növekvő orosz bankpiacra kerestek olyan szakértőt, aki Közép-Európában szerzett gyakorlatot.
Egy másik magyar bankár, Hák-Kovács Tamás maga pályázott anyabankjánál egy oroszországi állásra, és a Commerzbank magyarországi vezérigazgatójaként egyből egy jóval fontosabb posztra, a Commerzbank orosz leányvállalatának elnök-vezérigazgatói székébe került. - Ha a Commerzbank Budapest nyújtotta lehetőségeinél többre vágyok, otthon 10-15 évig várhattam volna, amíg egy nagyobb bank kialakult hierarchiájában kerülök esetleg hasonló pozícióba.
Az Oroszországban dolgozó magyar üzletemberek táborába nemcsak szakemberek, bankárok, piackutatók, vállalatvezetők tartoznak, hanem magyar vállalkozók is, akik ott vitték sikerre cégüket. Oroszországban olyan lehetőségek vannak a növekedésre, amelyek Magyarországon vagy Nyugat-Európában elképzelhetetlenek. Öt-tíz év alatt 10-15 százalékos piaci részarányt lehet elérni, s egy jólmenő cég értéke pár év alatt sokszorosára növekszik - mondta az orosz Nidan gyümölcslégyártó egyik magyar alapítója, jelenleg vezérigazgató-helyettese. A Nidan tíz év alatt a tartósítószer nélküli gyümölcslevek harmadik legnagyobb gyártójává vált: 17-18 százalékos részesedése van az orosz piacon.
A fizetések ráadásul a londoni vagy New York-i üzleti szféra béreihez hasonlíthatók, a személyi jövedelemadó viszont 13 százalék, ezért a nettó bér magasabb, mint a nyugat-európai vagy amerikai. Az alacsony adótehernek köszönhetően az alacsonyabb beosztású dolgozók között is csak elvétve találni olyat, akit a valósnál alacsonyabb béren jelentettek be.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.