OMV: mitől magáncég a Mol?

Az állami INA olajtársasággal tervezett Mol részvénycsere kapcsán a magyar cég megvásárlására készülő osztrák OMV felhívta lapunk figyelmét: furcsa, hogy a Mol gyakran magántulajdonban levő vállalatként aposztrofálja magát. Emlékeztetett arra, hogy Hernádi Zsolt tavalyi nyilatkozata szerint nem lenne szerencsés, ha valamely külföldi állam befolyást szerezne a Molban. Mégis éppen a társaság vezetése hozta be a Molba az állami kézben lévő ománi OOC-t, és a szintén állami, csehországi CEZ-t. Erre vonatkozó újságírói kérdésre korábban Hernádi Zsolt azt válaszolta, hogy sem a CEZ, sem az OOC nem törekszik a Mol irányításának átvételére, vagyis nem kell tartani a mögöttük álló állami befolyásolástól sem. Ezzel szemben az OMV – s vele a benne tulajdonos osztrák kormány – a Mol egésze megszerzésére törekszik.

Emlékezetes, hogy a részvénycsere tervét több hónapja felvetették, szombaton pedig Gyurcsány Ferenc miniszterelnök egyengette a megállapodás útját Zágrábban. Horvát kollégájával folytatott tárgyalása után kijelentette, hogy a megállapodás hónapokon belül megszülethet. A tervezett ügylet kapcsán a Financial Times emlékeztet, hogy a Mol-CEZ és a Mol-OOC részvénycsere mögött az áll, hogy a Mol-vezetés cége megbízható (a közgyűlésen pedig vele szavazó – a szerk) partnereihez kiszervezi a Mol részvényeit, hogy azokat az OMV ne tudja megvenni. Ugyanez volt a célja az MFB-nek és az OTP-nek kölcsönadott és a napokban visszavett Mol-papírokkal is. Egyesek a társaság szemére vetik, hogy ilyen szerződéseken keresztül gyakorlatilag a Mol vezetése ellenőrzi a társaság mintegy 40 százalékát.

Zsíros falat

A horvát kormánynak 44 százaléka van az INA-ban, az ország legnagyobb olajcégében. Az INA afrikai és közel-keleti termelő érdekeltségekkel rendelkezik, Horvátországban és a szomszédos országokban kiskereskedelmi hálózata van. A Mol 2003-ban szerzett benne 25 százalékot plusz egy szavazatot, s azóta többször jelezte, hogy hányadát szívesen növelné.