Mobilos cégek feketelistája - eddig miért nem szúrt szemet?

Mint arról korábban beszámoltunk, augusztus negyedikén a lapok váratlanul a mobilszolgáltatók által vezetett feketelistákkal kezdtek foglalkozni. A tömegkommunikáció jogi hátterében jártas szakértőket meglepte az érdeklődés, mert – mint mondták – évek óta alkalmazott, törvényben meghatározott gyakorlatról van szó.

Az elektronikus hírközlésről szóló törvény (EHT) 2001. óta kifejezetten megengedi, hogy a szolgáltatók feketelistát vezessenek az ügyfelekről. A listákra azok kerülnek fel, akiknek szerződéskötési szándékát a szolgáltatók a törvény által meghatározott feltételek szerint elutasíthatják. A mobiltársaságok nem egyetemes szolgáltatók, tehát semmi nem kötelezi őket arra, hogy bárkivel szerződést kössenek. Az EHT-ben körülírt lehetőségek tehát a szolgáltatóknak önvédelmi lehetőséget biztosítanak – fejtette ki Márton György, a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) szóvivője. A szakértő hozzátette: a közös feketelistát a három mobilszolgáltató évekkel ezelőtt közösen hozta létre és ezen a téren továbbra is együttműködnek. Márton György kijelentette: a feketelistával kapcsolatban még nem érkezett panasz a Hatósához, a fokozott médiaérdeklődés kapcsán azonban felvette a kapcsolatot a szolgáltatókkal. Az elkövetkező időszak tájékozódása alapján dől el, indul-e vizsgálat az NHH részéről.

Hogyan lehetséges mégis, hogy eddig a közvélemény nem vett tudomást a feketelista létezéséről? A magyarázat az, hogy az erre vonatkozó kijelentések nem az ügyfél saját szerződésében, hanem az Általános Szerződési Feltételekben (ÁSZF) találhatóak meg. A szolgáltatók számára elég, ha az ÁSZF-ben az elektronikus hírközlésről szóló törvényre utalnak, például így:

"A Szolgáltató az Eht. alapján jogosult bármely távközlési szolgáltatónak, illetve a törvény alapján létrehozott adatbanknak átadni az Előfizető egyedi Előfizetői Szerződésben megadott személyes adatait az alábbi esetekben: Előfizető számlatartozása miatt a Szolgáltató az Előfizetői Szerződést
– felmondta, illetve ha a szolgáltatást részben vagy egészben korlátozta;
– ha az Előfizető számlatartozása miatt a Szolgáltató bírósági vagy hatósági eljárást
kezdeményezett az Előfizető ellen, illetőleg az Előfizető tartózkodási helye ismeretlen;
– ha az igénylő, illetve az Előfizető károkozás céljából a Szolgáltatót megtévesztette vagy
– a megtévesztésére törekszik, így különösen, ha az azonosítására szolgáló dokumentum nyilvánvalóan hamis, hamisított vagy érvénytelen." (Az idézett szöveg a Pannon július 28-tól érvényes általános szerződési feltételeiben található.)

Egy a jogszabályoknak megfelelő eljárást pedig nem lehet azon az alapon kifogásolni, hogy az ÁSZF-et a szerződő ügyfelek túlnyomó része nem olvassa el.

"Itt nincs ügy". A sajtó érdeklődése valószínűleg csak a nyári uborkaszezonnak köszönhető, hiszen évek óta ismert gyakorlatról van szó – mondta el véleményét az Adatvédelmi Biztos Hivatala részéről Freidler Gábor. A főosztályvezető hozzáfűzte: a Hivatal nem listapárti, az EHT bevezetésekor kifogást emeltek az ellen, hogy ez alapján a mobilvállalatok munkatársai hivatottak eldönteni: hamisított-e egy adott okirat, illetve megtévesztő szándékkal fordult-e hozzájuk a fogyasztó. Az aggályok ellenére az elmúlt hét évben egyetlen panasz sem érkezett az adatvédelmi biztoshoz a feketelisták miatt, ami Freidler Gábor szerint azt jelenti, hogy az ügyfelek elfogadják ezt a tevékenységet. Mint mondta, ebben az esetben az ügyfélnek nem kell hozzájárulnia az adatkezeléshez, a szolgáltatók viszont kötelesek a feketelistára kerülésről értesítést küldeni, illetve figyelmeztetni a klienst arra, hogy számlatartozásával a feketelistára kerülést kockáztatja.

A jogszabályi háttér tehát világos, a feketelista pontos működéséről, a rajta szereplők számáról azonban szinte semmit nem tudhatunk meg. Arra a kérdésre, hogy hányan szerepelnek jelenleg a listán, a Vodafone úgy válaszolt: erre vonatkozólag nincs információjuk, a Pannon annyi közölt: az elhanyagolható tartozást felhalmozó ügyfelek nem szerepelnek a listán.

A Pannon vállalati kapcsolatokért felelős vezérigazgató-helyettese elmondta azt is: jelenleg csak számlatartozás miatt kerülhetnek fel az ügyfelek a feketelistára, hamis dokumentumokkal történő megtévesztés kísérlete miatt nem. Drozdy Győző elmondta: "A Pannon a többi társasághoz hasonlóan bizalmasan kezeli tartozó ügyfeleinek számát, azokat a többi mobiltársasággal sem osztja meg. Az Elektronikus Hírközlési Törvény (Eht.) által lehetővé tett közös adatállományt, melyben a szolgáltatók tartozó ügyfeleiket tartják nyilván, éppen ezért egy, a társaságoktól független fél működteti. Az adatállomány kizárólag egy konkrét szerződő ügyfél adatainak ellenőrzésére ad lehetőséget, listázásra nincs mód."

Tartozás esetén a fizetési határidő lejártát követően 90 nappal kerülhet a Pannon ügyfele a feketelistára. A tartozás kezdetétől a társaság három figyelmeztető levelet küld ügyfelének, az utolsóban felhívva a figyelmet arra, hogy ha továbbra sem törleszti adósságát, előfizetése megszűnik. Ha a helyzet nem változik, az immár ex-előfizető felkerül a közös listára, ennek tényéről pedig szintén levélben értesítik.

Tartozás esetén a szankciók életbeléptetése előtt harminc nappal értesíti ügyfeleit a Magyar Telekom. Amennyiben a tartozást ezután sem rendezik, a cég korlátozza a szolgáltatás igénybevételének lehetőségeit - tájékoztatott Hammang Henrik, a Magyar Telekom Nyrt. lakossági szolgáltatások üzletágának kommunikációs menedzsere. Korlátozás léphet életbe akkor is, ha az ügyfél a számlázási időszak közben jelentősen túllépi az Üzleszabályzatban meghatározott egyedi értékhatárt. Tartozás esetén a Magyar Telekom automatikus telefonos értesítést és SMS-t küld - ezt sokan szolgáltatásként fogadják el, mivel így nem kell figyelniük a számla határidejére - mondta el Hammang Henrik. Ha ezután sem történik változás, életbe lépnek a korlátozások. 

A tartozással rendelkező klienseket kétszer levélben figyelmezteti a szolgáltató a törlesztésre. A kommunikációs menedzser elmondta: a közös adatbázisba azok kerülnek, akik legalább ötezer forintnyi számlatartozást halmoztak fel és emiatt teljes mértékben korlátozták szolgáltatásukat vagyis sem kimenő sem bejövő hívásokat nem bonyolíthatnak le.

A Vodafon, a Pannon és a Magyar Telekom is egyetértett abban: a feketelistával kapcsolatos gyakorlat megfelelően működik, és nem szorul változtatásra.

(2) A szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott célból csak a 129. § (6) bekezdésének b)-f) pontjában foglalt előfizetői adatokat adhatja tovább.

(3) Az előfizető adatai a 118. § (4) bekezdés szerinti feltételek fennállása esetén, illetőleg abban az esetben adhatók át, illetve kerülhetnek be a közös adatállományba, ha

a) számlatartozás miatt a szolgáltató a szerződést felmondta, vagy a szolgáltatás igénybevételi lehetőségét az előfizető számára részben vagy egészben korlátozta, vagy

b) számlatartozása miatt a szolgáltató bírósági vagy hatósági eljárást kezdeményezett az előfizető ellen, illetve az előfizető tartózkodási helye ismeretlen, vagy

c) az igénylő, illetve az előfizető kár okozása érdekében a szolgáltatót megtévesztette vagy a megtévesztésére törekszik (így különösen, ha az azonosítására szolgáló dokumentum nyilvánvalóan hamis, hamisított vagy érvénytelen).

(4) A szolgáltató köteles az előfizetőt haladéktalanul tájékoztatni az adatátadás tényéről.

(6) Amint megszűnnek az adatok jogszerű kezelésének vagy átadásának feltételei, a szolgáltató köteles haladéktalanul intézkedni az előfizető adatainak a közös adatbázisból történő törlése iránt, és értesítést küldeni a korábban értesített szolgáltatóknak és az érintett előfizetőnek a törlés tényéről.

143. § (2) Az előfizetői szerződésekből eredő igények egy év alatt évülnek el, amelyet az (1) bekezdés szerinti esetekben a késedelem, illetve a hibás teljesítés bekövetkezésétől kell számítani.

(2) A szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott célból csak a 129. § (6) bekezdésének b)-f) pontjában foglalt előfizetői adatokat adhatja tovább.

(3) Az előfizető adatai a 118. § (4) bekezdés szerinti feltételek fennállása esetén, illetőleg abban az esetben adhatók át, illetve kerülhetnek be a közös adatállományba, ha

a) számlatartozás miatt a szolgáltató a szerződést felmondta, vagy a szolgáltatás igénybevételi lehetőségét az előfizető számára részben vagy egészben korlátozta, vagy

b) számlatartozása miatt a szolgáltató bírósági vagy hatósági eljárást kezdeményezett az előfizető ellen, illetve az előfizető tartózkodási helye ismeretlen, vagy

c) az igénylő, illetve az előfizető kár okozása érdekében a szolgáltatót megtévesztette vagy a megtévesztésére törekszik (így különösen, ha az azonosítására szolgáló dokumentum nyilvánvalóan hamis, hamisított vagy érvénytelen).

(4) A szolgáltató köteles az előfizetőt haladéktalanul tájékoztatni az adatátadás tényéről.

(6) Amint megszűnnek az adatok jogszerű kezelésének vagy átadásának feltételei, a szolgáltató köteles haladéktalanul intézkedni az előfizető adatainak a közös adatbázisból történő törlése iránt, és értesítést küldeni a korábban értesített szolgáltatóknak és az érintett előfizetőnek a törlés tényéről.

143. § (2) Az előfizetői szerződésekből eredő igények egy év alatt évülnek el, amelyet az (1) bekezdés szerinti esetekben a késedelem, illetve a hibás teljesítés bekövetkezésétől kell számítani. Feketelistát vezetnek az építőipari vállalkozók is Az építőipari vállalkozók egy része szintén elkészítette saját feketelistáját, amelyen az olyan cégek adatait gyűjtik össze, amelyek tartoznak nekik. A magánszemélyek neveit is tartalmazó lista regisztrációs díj ellenében egy weblapon megtekinthető – adta hírül az RTL Híradó. A feketelista létrehozása az adatvédelmi biztos szerint jogsértő, a nyilvános megszégyenítés nem elfogadható eszköz a probléma megoldására.

Szintén kétségeit fejezte ki a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége. Dávid Ferenc főtitkár szerint mivel ezt a feketelistát nem egy független szervezet, hanem az érintettek állították össze, előfordulhat, hogy valaki személyes sértettségből vagy a konkurencia legyőzése céljából rögzíti egy cég vagy magánszemély adatait. -->