Olimpiai torta: ki, mennyit hasít? Minden idők legdrágább versenye kezdődött

A magyarok 37 százaléka rendszeresen, 25 százaléka pedig gyakran figyelemmel fogja kísérni az olimpiát – áll a Forsense felmérésében. Ezt a kereskedelemben is kiaknázzák a cégek. „Elsősorban az ötkarikás játékokat támogató vállalatok építenek marketingjükben az eseményre” – mondta lapunknak Vámos György. Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára arra emlékeztetett, hogy ez időszakban az akciók nem az olimpia miatt vannak, hanem a már másfél éve folyamatosan visszaeső kiskereskedelmi fogyasztás miatt. Az olimpia csupán eszköz a fogyasztás növelésére.

A nagy sportesemények idején elsősorban a szórakoztató elektronikai eszközök, elsősorban a televíziók fogynak a legjobban. A vendéglátóipar is megpróbálja kiaknázni az olimpia népszerűségét, az éttermek, sörözők kivetítőkkel, plazmatévékkel csalogatják enni, inni a sportrajongókat. Sokan azonban otthon nézik a közvetítéseket, és ez idő alatt alig kimutatható mértékben, de nő a sör, üdítő és a sós sütemények fogyasztása – mondta Vámos György.

Az olimpia azonban ennél jóval nagyobb üzlet: a pekingi kormány csak az olimpiai létesítmények felépítésére 20 millárd dollárt (tegnapi árfolyamon 3150 milliárd forintot) szánt, a beruházás teljes összegét (például út-, metróépítésekkel együtt) ennek duplájára becsülik. A 18 nap alatt összesen 302 sporteseményt rendeznek 39 helyszínen, amelyek közül tizenkettőt kimondottan az olimpiára építettek. Köztük már a játékok előtt az olimpia emblémájává vált a 91 ezer nézőt befogadó Madárfészek stadion és mellette a sajátos, különböző alakú „buborékokkal” borított, az úszóversenyeknek helyet adó pavilon. A fejlesztés méreteit jelzi az is, hogy egy genfi szervezet becslése szerint másfél millió embert telepítettek ki – a pekingi kormány hatezer emberről beszél.

Hogy megéri-e mindez? A Financial Times gazdasági napilapban közölt számítások szerint az olimpia ötmilliárd dollárnál (790 milliárd forintnál) is magasabb bevételt hozhat – 2012-ig, a következő, Londonban rendezendő nyári játékokig ez elérheti a hétmilliárdot is. Ennek legnagyobb hányada – nagyjából fele – a tévéközvetítés jogaiból származhat. 1,2 milliárd dollárt (190 milliárd forintot) tesz ki a szponzoráció, ebből majdnem 900 millió a 12 legnagyobb támogatótól származik.

Mindezekhez képest alacsony összeget remélnek a jegyeladásból: a Nemzetközi Olimpiai Bizottság alig több mintt 400 millió dollárra (62 milliárd forintra) számít. Ennél is fontosabb lehet azonban Kína számára a hosszabb távú hatás: Pekingben azt várják az ötkarikás játékoktól, hogy hatására 2020-ra a világ első számú turisztikai célpontjává válik az ország.

A Magyar Televíziónak a becslések szerint mintegy 1 milliárd forintba került a közvetítési jogok megvásárlása, valamint az új HD-adások fogadására is képes digitális stúdió bérlése. A köztelevíziónak veszteséges lesz a közvetítés mivel, a reklámbevételek nem fogják fedezni ezt a kiadást. Az MTV–nek ugyanis egy évben 4 milliárd forintot teszi ki a reklámbevétele.

Lelkes kínaiak és tanácstalan magyarok a dugóban
Ha ez a pekingi forgalom fele, milyen lehetett az egész? – kérdezik az első Pekingbe érő magyarok, amikor a belvárosi dugóban araszolnak. Pénteken, az olimpiai megnyitó napján ugyan csak páros rendszámú autók közlekednek, és egyes sugárutak szinte üresek, Peking ugyanazt az arcát mutatja: dugó, 38 fok és hihetetlen szmogos pára, mozgalmi feliratok és lelkes kínaiak az utcán.
Már azoknak, akik eljutnak a városig. Rengeteg magyar számára ugyanis már a megérkezés is kín: háromszáz szurkoló a pekingi repülőtéren rekedt, mivel nem érkezett meg a buszuk, amely a fővárosba szállította volna őket. A városnál tapasztalható közlekedési káosznak a Magyar Olimpiai Bizottság delegációja is áldozatául esett: ők csak hosszas hercehurca után, péntek hajnalban foglalhatták el szálláshelyüket.
Nem a dugó az egyetlen akadály az olimpiai falu felé vezető úton: a taxisofőröknek még mindig nem sikerült elsajátítani olyan angol szavakat, mint az oké vagy a hotel, a mindenhol nyüzsgú önkéntesek pedig tovább nehezítik a tájékozódni próbáló külföldiek életét.
Jó hír azonban, hogy a magyar szurkolói klubban még lehet kapni jegyeket: ezer és húszezer forint közötti (hivatalos) áron magyar érdekeltségű versenyekre is kínálnak még belépőt azoknak, akiknek sikerül eljutni a belvárostól ötven kilométerre levő langmai centrumba.

Pálfordulás a világ legnagyobb piaca kedvéért

Amilyen hangosan tiltakoztak a nyugati világ vezetői március közepén, a Tibet kínai elfoglalásáról megemlékező tüntetések leverése után, többségük most ugyanolyan lelkesedéssel integetett az olimpia megnyitóján a páholyból. Miközben az AP szerint nyolcvan vezető integetett nemzete sportolóinak, egyedül Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament német elnöke vállalta fel, hogy a tibeti elnyomás miatt bojkottálja a ceremóniát. Gordon Brown brit kormányfő csak a záróünnepségre érkezik, míg Angela Merkel német kancellár indoklás nélkül marad távol.

A tavaszi tiltakozást legnagyobb hanggal hirdető Nicolas Sarkozy néhány hete gondolta meg magát. A francia államfő ezt azzal indokolta, hogy Kína és a dalai láma képviselői tárgyalóasztalhoz ültek. Ő és politikustársai pálfordulása mögött azonban vélhetően nagyobb szerepet játszott, hogy nem feltétlenül akarnak rossz viszonyt ápolni Pekinggel és az 1,3 milliárdos kínai piaccal.

A ceremónián ott volt George W. Bush is: ő az első amerikai elnök, aki külföldre utazott egy olimpia kedvéért. Vele volt Henry Kissinger is: a veterán politikus nevéhez köthetők azok a tárgyalások, amelyek a hetvenes évek elején véget vetettek az amerikai-kínai ellenségeskedésnek. Oroszország is magas szinten képviseltette magát; Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök a ceremónia mellett energiaügyi kérdésekről tárgyalt kínai vezetőkkel, sőt, találkozik Bush-sal is.

Ami a magyar vezetőket illeti: Gyurcsány Ferenc tavasszal csak annyit közölt, nem vesz részt a megnyitón, távolmaradását azonban nem indokolta. Később kiderült, a miniszterelnök egyik fiával részt vesz a játékokon, de ők jövő csütörtökön érkeznek Pekingbe. A megnyitón Gyenesei István, a sportért is felelős önkormányzati miniszter képviselte a kormányt, rajta kívül Szekeres Imre honvédelmi miniszter, a Magyar Triatlon Szövetség elnöke vett részt a ceremónián. Meghívást kapott Elbert Gábor is. A tisztségéről két hete lemondó, szeptemberig hivatalban levő sportügyekért felelős szakállamtitkár azonban a nyitóünnepségen még nem vett részt.

Célkeresztben az Air China-gépek 
Felrobbantással fenyegették meg elektronikus levélben pénteken az Air China légitársaság Japánból Kínába tartó gépét – jelentette a Kyodo japán hírügynökség. A gép, fedélzetén 71 emberrel, a Nagoja melletti Csúbu nemzetközi repülőtérről tartott Sanghajon át Csungkingba, amikor a levelet megtalálták a légitársaság japáni irodájában. Az e-mail küldői azzal fenyegetőztek, hogy a gép Pekingben, az olimpia színhelyén fog lezuhanni, céljuk éppen az olimpia megzavarása. A repülőgép visszafordult, s biztonságosan leszállt a japán repülőtéren.
Egy kínai szakadár muzulmán szervezet is megfenyegette az olimpiai játékokat egy videofelvételen. Arra kérik a muzulmánokat, hogy távolítsák el gyerekeiket a játékok helyszíneiről. Az összevágott képeken látható egy égő olimpiai zászló is.
 

AS Network-->