Megtévesztő árcédulák: nő a bosszantó hibák száma

A fogyasztovedelem.com címen működő fogyasztóvédelmi fórumon nemrég megjelent egy panasz a Spar áruházlánc egyik tagjával szemben. A vásárlónak a kasszánál kellett megtudnia, hogy az általa kiválasztott termék ára 100 forinttal magasabb, mint amennyi az árcédulán olvasható. Az új, magasabb árat tartalmazó cédulát az üzlet biztonsági őre mutatta meg neki. A vásárló kifizette a magasabb árat, annak ellenére, hogy tisztában volt vele: az üzletnek ilyen esetben a kedvezőbb árat kell figyelembe vennie.

Az esettel kapcsolatban a VGO megkereste a Spart. A cég munkatársa telefonon annyit mondott: a Spar tisztességesen jár el a fogyasztókkal szemben, ezt mutatja, hogy nem olvashatunk a cégről a Gazdasági Versenyhivatal jelentéseiben. Csakis emberi tévedésről lehet szó, valószínűleg arról, hogy a munkatársaknak nem sikerült kicserélniük az árcédulákat. Ígéretet kaptunk arra, hogy utánanéz az esetnek, de azóta sem kaptunk további tájékoztatást az ügy hátteréről. Nem válaszolt kérdéseinkre a Match sem, amelynek üzleteiben a tapasztalatok szerint gyakran fordulnak elő ilyen és ehhez hasonló hibák.

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) legfrissebb, a témával kapcsolatos publikációja egy 2007-ben végzett felmérés, amely az árucikkek és szolgáltatások széles körét tekinti át. A Hatóság munkatársai ekkor 2146 egységet vizsgáltak meg, ezek 68 százalékánál találtak valamilyen hibát. Az egy évvel korábban elvégzett ellenőrzéskor a hibák aránya 55 százalékot tett ki, míg a 2004-es felvétel szerint a szám még mindössze 46 százalék volt tehát – szögezi le az NFH – kimondható, hogy az árfeltüntetés tekintetében jelentősen növekedett a szabálysértések száma. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy évről évre kisebb termékmennyiséget és általában szűkülő árukört érintenek a feltárt jogsértések.

A fogyasztóvédelemmel foglalkozó szervezetek jelentései azt mutatják, hogy fogyasztók széles körét érintő kérdésekben csökkent a szabálytalanságok aránya. Bár jogi szempontból a az árcédulán szereplő és a kasszánál fizetendő összegek közötti néhány forintos eltérés nem jelentős, a vásárlókat valóban kellemetlenül érintik ezek az esetek – jelentette ki Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség elnöke. Hozzátette: el kell ismerni, hogy ezek az egyszerű esetek igen gyakran fordulnak elő a magyarországi áruházakban, annak ellenére, hogy a cégek tisztában vannak azzal: a dühös vásárlónál nincs rosszabb reklám. Az árfeltüntetési gondok oka elsősorban az emberi tényezőben keresendő Vámos György szerint. Az átárazás egy nagyobb üzletnél azt jelenti, hogy a számítógépes rendszerben módosítják az árakat – ez szinte azonnal megvalósul. A gombnyomást követően azonban minden, az üzletben található termék árcéduláját le kell cserélni, ez pedig időbe telik. Persze, a munkatársak nyitvatartási időn kívül, éjszaka is dolgozhatnának, ezt viszont a szakszervezetek nem nézik jó szemmel.

Vámos György hangsúlyozta: a fogyasztóknak el kell hinniük, hogy az üzletek nem az árcédulákkal kapcsolatos tévedéseken szeretnének meggazdagodni. A helyzet furcsaságát mutatja az is – tette hozzá –, hogy a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság – akkor is megbünteti az üzletet, ha a vásárlónak a polcokon feltüntetett árnál kevesebbet kell fizetnie, a szabály ugyanis úgy szól, hogy a két árnak meg kell egyeznie, az nem számít, hogy ezzel a vásárló jól jár-e.

A Szövetség elnöke szerint mindenhol előfordulhatnak hibák, ezért a legfontosabb az is, hogy a felek megfelelően kezeljék a problémát. A pénztárosnak udvariasan el kell ismernie, ha eltérnek az árak, a vásárlónak pedig tisztában kell lennie azzal, hogy ebben az esetben joga van ahhoz, hogy az alacsonyabb árat fizesse ki a több feltüntetett közül.

A Gazdaság Versenyhivatal (GVH) az árfeltüntetési gyakorlatok kapcsán akkor jár el, ha az a verseny szempontjából is jelentős. A vásárlókat érintő, mindennapos kellemetlenségek, például a hiányzó árcédulák a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság hatáskörébe tartoznak. Ugyanakkor az árfeltüntetés versenyjogi szempontból is értelmezhető akkor, ha az adott, megtévesztő ár egy reklámkampány része is egyben – mondta el Balogh Virág , a GVH Fogyasztóvédelmi Irodájának vezetője. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló új jogszabály (pdf) a Hivatal álláspontja szerint egyrészt jogi hátteret képez a későbbiekben létrehozandó rész-szabályozásoknak, másrészt a speciális jogszabályok hiányában önmagában is értelmezhető az egyes helyzetekben.

Ezt segíti elő az is, hogy a törvény melléklete tartalmaz egy "feketelistát" azokról a tevékenységekről, amelyek kifejezetten tisztességtelennek számítanak. A szeptember elsején bevezetésre kerülő jogszabály tehát az említett, árcédulával kapcsolatos esetekben nem nyújt közvetlen segítséget, de átfogó, az eddigieknél szigorúbb szabályozási keretrendszerrel szolgál a terület egészére nézve.

b) szolgáltatás díja: a szolgáltatásért a fogyasztói forgalomban fizetendő díj, amely magában foglalja az általános forgalmi adó és a szolgáltatást terhelő más adók, illetve fizetési kötelezettségek összegét is

c) egységár: az áru egy kilogrammjáért, egy literéért vagy milliliteréért, egy méteréért, egy

négyzetméteréért, egy köbméteréért vagy egy darabjáért fizetendő eladási ár

d) ömlesztett áru: az az áru, amelyet nem mérnek meg vagy csomagolnak be előre, és mérése,

csomagolása a fogyasztó jelenlétében történik.

- Minden áru eladási árát fel kell tüntetni az árun, vagy ha ez értelmetlen az áru mellett kifüggesztett, árjegyzéken.

- Minden áru egységárát, ha az nem egyezik meg az áru eladási árával fel kell tüntetni az árun, vagy ha ez értelmetlen az áru mellett kifüggesztett árjegyzéken.

- Az egységárat a csomagolatlanul értékesített áruk esetén a tárolóedényen, illetve a polcon az áru megnevezésére és a mennyiségi egységre vonatkozóan jól azonosíthatóan kell feltüntetni.

- Az egységárat a térfogatra árult áruknál (Ft/l) vagy - ha ez az összehasonlítást megkönnyíti – (Ft/ml), illetve(Ft/m3), a tömegre árult áruknál (Ft/kg), a hosszúságra árult áruknál (Ft/m), a felületre árult áruknál (Ft/m2), a kizárólag darabra árult áruknál (Ft/db) kell feltüntetni.

b) szolgáltatás díja: a szolgáltatásért a fogyasztói forgalomban fizetendő díj, amely magában foglalja az általános forgalmi adó és a szolgáltatást terhelő más adók, illetve fizetési kötelezettségek összegét is

c) egységár: az áru egy kilogrammjáért, egy literéért vagy milliliteréért, egy méteréért, egy

négyzetméteréért, egy köbméteréért vagy egy darabjáért fizetendő eladási ár

d) ömlesztett áru: az az áru, amelyet nem mérnek meg vagy csomagolnak be előre, és mérése,

csomagolása a fogyasztó jelenlétében történik.

- Minden áru eladási árát fel kell tüntetni az árun, vagy ha ez értelmetlen az áru mellett kifüggesztett, árjegyzéken.

- Minden áru egységárát, ha az nem egyezik meg az áru eladási árával fel kell tüntetni az árun, vagy ha ez értelmetlen az áru mellett kifüggesztett árjegyzéken.

- Az egységárat a csomagolatlanul értékesített áruk esetén a tárolóedényen, illetve a polcon az áru megnevezésére és a mennyiségi egységre vonatkozóan jól azonosíthatóan kell feltüntetni.

- Az egységárat a térfogatra árult áruknál (Ft/l) vagy - ha ez az összehasonlítást megkönnyíti – (Ft/ml), illetve(Ft/m3), a tömegre árult áruknál (Ft/kg), a hosszúságra árult áruknál (Ft/m), a felületre árult áruknál (Ft/m2), a kizárólag darabra árult áruknál (Ft/db) kell feltüntetni. Megtévesztő árcédulák Az NFH felméréseinek adatai szektorokra bontva. -->