Fogyókúra: cégek, ahonnan a dolgozók négyötöde távozott

Miközben lényegében változatlan maradt Magyarországon a foglalkoztatás szintje, 2006-ról 2007-re jelentősen átalakult az álláspiac. A teljes gazdaságra vonatkozó számokból az derül ki, hogy enyhén csökkent a foglalkoztatottak száma, ez szinte teljes egészében a költségvetési szférát érintette. Ez utóbbi leépítéseit főként az államháztartási hiány mérséklését célzó kiadásszűkítés indokolta, amelynek nyomán még 2006-ban megkezdődtek az elbocsátások, illetve az átszervezések. A magáncégek foglalkoztatását két ellentétes folyamat határozta meg: egyrészt a belföldi kereslet szűkülése és az ennek nyomán 1,3 százalékra lassuló gazdasági növekedés, másrészről a dinamikusan bővülő exportpiacok.

A kétszáz legnagyobb árbevételű hazai vállalat adatait minden évben összegyűjtő és rendszerező Ecostat kutatóintézet lapunk számára összeállította ezen társaságok átlagos létszámadatait. Az újonnan alakuló cégeket nem szerepeltettük a bővítők listáján, de ezek amúgy is csak kis részben módosítanának a képen.
 
Több az elbocsátott A legnagyobb hazai vállalatok körében a tizenöt legkomolyabb létszámcsökkentést végrehajtott cég 2007-ben közel 17 ezer fővel foglalkoztatott kevesebbet, mint az előző évben, ez az érintetteknél átlagosan 10 százalékos létszámmérséklődést jelent. A két szélsőséget a később részletezett okok miatt alig tizedére olvadó Émász, valamint a 4 százalék alatti leépítést végrehajtott, ám mérete miatt mégis a listára kerülő BKV jelenti. A tizenöt legnagyobb létszámnövelő átlagosan valamivel kisebb mértékben bővült, majdnem 16 ezer fővel. Ez közel 20 százalékos gyarapodást jelent.

ÁLLAMI CÉGEK A létszámcsökkentők között a dobogón az állami vállalatok állnak. Az első helyen a majdnem négyezer fővel karcsúbb MÁV van. A vasúttársaságnál egyes üzletágak értékesítése és átszervezése (például az utasszállítás átkerült a MÁV-Startba), valamint a szárnyvonalak egy részének a megszüntetése okozta a leépítést. A csökkenés várhatóan folytatódik, mivel erre az évre sem szűnt meg az állami társaság forráshiánya. A Magyar Posta kétezer főt meghaladó létszámcsökkenésében is hasonló lépések játszottak szerepet, például több vidéki kisposta bezárása. A listán több más közszolgáltatást végző cég is szerepel, így a BKV és a Fővárosi Közterület-fenntartó is szűkítette a létszámkeretet. Az állami építési beruházások drasztikus visszafogását az építőipar is megsínylette, a szektor vállalkozásai között a legjobban az osztrák tulajdonú Strabag érezte meg. Alkalmazottai több mint egynegyedének mondott búcsút 2007-ben.
 
Kiszervezések Az egyszerűbb gyártási folyamatokat korábban az európai viszonylatban olcsó, mégis termelékeny munkaerő miatt telepítették hazánkba a multinacionális cégek. Ezeknek a folyamatoknak az áthelyezése nem jár nagy költségekkel, így főként 2002–03-ban, a nagy béremelkedést követően egyre többen választottak nálunk olcsóbb gyártási helyszíneket. A „keletebbre költözés” tavaly sem volt ritka. Az elektronikai készülékeket gyártó Flextronics is ilyen okok miatt zárta be egyik magyarországi üzemét, s ezzel a negyedik helyre került a leépítők rangsorában. A Philips pedig győri gyárát értékesítette, itt a cég hazai foglalkoztatottainak közel 40 százalékát is átadta az üzemet megvásárló tajvani vállalatnak. A tizenöt legnagyobb leépítő között négy energetikai társaság is szerepel. Itt főként az okozta a változásokat, hogy a cégek még tavaly elkezdték a felkészülést az áram- és a gázpiac liberalizációjára, így egyes tevékenységeket (a kereskedelmet és a szolgáltatást) külön vállalatokba szervezték át. A távközlési üzletág is átrendeződött; míg a piacvezető Magyar Telekom 618 fővel lett karcsúbb, az Invitel ennél is több alkalmazottal bővült.
 
Kereskedelem Furcsa a helyzete az Interfruct Kft.-nek, a cég itt még a bővülők között van, 2008-ban viszont 700 munkatársat engedett szélnek. Az ágazat egyik szereplője, az Auchan is a létszámcsökkentők között található, ez meglepő, mivel a hipermarketek üzlethálózata folyamatosan bővül. Igaz, a kiskereskedelmi forgalom – a lakossági jövedelmek visszaesése nyomán – tavaly mérséklődött, ez indokolhatott létszámbeli alkalmazkodást is a cégek részéről. Jellemző, sőt egyre terjed az áruházak körében a kölcsönzött munkaerő alkalmazása, főként az alacsony szakképzettséget igénylő munkakörök esetében. Az ágazatban ugyanakkor vannak nagy létszámbővítők is: a Tesco szerepel az első helyen, de a Spar is a toplistán van. Szintén bővültek a barkácsáruházak, a Baumax és az OBI is ötszáz-ötszáz fő körül gyarapodott.
 
Bővítők Az egyik legnagyobb létszámfejlesztő a Suzuki volt. A rendszerváltás után elsőként megjelent autógyár évről évre versenyképesebb és keresettebb modelleket dob piacra, így a gyártókapacitásait is folyamatosan bővíteni tudja. A nagyrészt exportra termelő vállalat így már közel hatezer főnek ad munkát, ez 50 százalékot meghaladó ugrást jelent egyetlen év alatt. A nyugati piacok felíveléséből több autóipari vállalat is profitált: a járműalkatrészeket beszállító Lear a 14. helyre került a listán. A győri Audi-gyár is hasonló nagyságrenddel növelte alkalmazottai számát, bár ez százalékosan nem jelent az előbbihez mérhető ugrást. A ranglistáról éppen hogy lecsúszott ugyan, de érdemes megemlíteni még a szintén járműalkatrészek beszállításával foglalkozó, hazai tulajdonú Jász-Plasztik Kft.-t, amely 818-ról majdnem 1200-ra növelte dolgozói számát. Az idén viszont már valószínűleg csökkennek a szektor értékesítési lehetőségei, így a tavalyihoz fogható bővítésekkel már nem lehet számolni.

A negyedik legnagyobb létszámnövekedést a Siemens csoportnál jelezte az Ecostat, de itt elsősorban a vállalati adatok korábbitól eltérő, konszolidált megjelenítése okozza a kiugró adatot – hangsúlyozta lapunknak Becsei József, a kutatóintézet osztályvezetője.