Óriási a baj a magyar iparban: tömegével áll a fölös munkaerő a cégeknél, megjelent a kapun belüli munkanélküliség

Hónapok óta szenved a magyar gazdaság húzóágazata, a járműgyártás, amely egyszerre nyögi a német piacok gyengélkedését, a kínaiak előretörését és a technológiai átállás okozta bizonytalanságot. A vártnál rosszabb, harmadik negyedéves GDP ennek fényében egyáltalán nem tűnik meglepőnek, az már annál inkább, hogy a munkaerőpiacon ebből szinte semmi nem érződik. Szeptemberben a munkanélküliségi ráta 4,5 százalék volt, miközben a foglalkoztatottság rekordszinten, 4,7 millió közelében tartózkodott. A gazdasági bizonytalanságot megcáfolva pedig a bérek is elképesztő ütemben, több mint 10 százalékkal emelkedtek.

Teljesen megváltozott a munkaerőpiaci helyzet

Az egymással ellentétes folyamatokra magyarázatot a munkaerő-felhalmozás jelensége, azaz a szocializmusban idehaza is ismert jelenség, a kapun belüli munkanélküliség adhat – hívta fel a figyelmet Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, aki rámutatott, hogy ez nem magyar jelenség, tudomása szerint ez jelen van más európai országokban is.

Mindez pedig ugyanarra az okra vezethető vissza, ugyanis hiába rendkívül gyenge a feldolgozóipari vállalatok rendelésállománya, és negatívak a kilátások, még mindig megtartják a munkaerőt, amire pedig jó okuk is van.

Ugyanis míg a 2008–2009-es válság idején, amikor szintén megfigyelhető volt ez az állapot, csak pár negyedévig tartott, mire elkezdték elküldeni az embereket, azóta viszont teljesen megváltozott a munkaerőpiaci helyzet. Jelenleg munkaerőhiány van a gazdaságokban, ami azzal jár együtt, hogy nem könnyű embereket lehalászni, pláne nem olyat, aki alkalmas a munkakör betöltésére. Emiatt pedig jóval nagyobb lett a költsége egy elbocsátásnak. A közgazdász szerint sokkal inkább jelen van ez, ha olyan országról van szó, ahol a strukturális munkanélküliség a jellemző, ez pedig a mi régiónkra kifejezetten igaz.

Remélhetőleg nem jutnak a magyar cégek a Volkswagen sorsára

Virovácz szerint a vállalatok 15-20 százaléka mondja azt, hogy tartalékolja a munkaerőt, amiben van felfelé mozduló trend, ugyanakkor nem gondolja, hogy ezt a végtelenségig fenn lehet tartani, ami azon múlik, hogy a külső kereslet végre helyreáll-e. Mindez egybecseng azzal, amiről Essősy Zsombor, a Magyarok a Piacon Klub elnöke beszélt a Világgazdaság Bruttó című podcastműsorában, aki szerint, ha a következő egy-két hónapban nem történik pozitív fordulat, akkor elfogyhat a vállalatok türelme is, és ténylegesen megkezdődnek a leépítések. Ahogy ezt látjuk például Németországban is.

– mondta az ING Bank vezető elemzője, aki nem véletlenül hozta fel példaként a wolfsburgi székhelyű vállalat drámáját. A Volkswagen a vezetői saját bevallása szerint 15 millió személyautó legyártására lenne képes évente, ám annyira kevés a megrendelése, hogy 9 millió gördül le a gyártószalagokról. Így 87 után először hozott döntést arról, hogy Németországban bezárja három gyárát is, és több ezer munkavállalót szélnek ereszt. Ez persze a rosszabbik eset, a jobbik, amikor az adott vállalat kivár, és elbocsátás helyett átképzi a munkavállalóit.

A Mercedesnél csak két műszakban termelnek

Ez a fajta kapacitáskihasználatlanság idehaza sem ismeretlen, az év első negyedében 70 százalékon állt, és a helyzet azóta semmit nem javult. Mivel azt feltételeztük, hogy a jelenség széles körben érinti a hazai autóipari szereplőket, ezért rákérdeztünk a legnagyobb cégeknél, hogyan oldják meg a mostani nehéz időszakot.

– írta a Mercedes, az azonban csak Jens Bühler ügyvezető igazgató nyár elején adott interjújából tudható meg, hogy átképzéseket indítottak a termelésből kieső munkavállalóknak a teljes második fél év során. Arról viszont nem beszélt, hogy a nyáron száz kölcsönzött munkavállalótól váltak meg, illetve arról sem, mennyire viseli meg a vállalatot a megrendelésállomány zsugorodása. Épp ezért beszédes a cég válasza, amelyben arra hivatkoznak, hogy a Mercedes-Benz Group AG harmadik negyedéves eredményei különösen Kínában mutatnak stabil eladásokat, a modellváltások, „a kihívásokkal teli piaci környezet és az erős verseny ellenére”. 

A Boschnál is munkaidő-átszervezések vannak

A szintén német tulajdonú, hazájában leépítéseket végrehajtó Bosch meglepően őszinte választ adott kérdéseinkre.

 – írták.

Hangsúlyozták, hogy Magyarországon a kihívások ellenére továbbra is az a céljuk, hogy a lehető legnagyobb mértékben, széles körű átképzési programokkal, munkaátcsoportosításokkal, munkaidő-átszervezésekkel biztosítsák a vállalatcsoport működését. Mi viszont úgy tudjuk, hogy a kőbányai telephelyű leányvállalatot is megviselik a nehézségek, és kérdés, hogy meddig tudják fenntartani a mostani létszámot.

Miután elküldték a kölcsönzött munkavállalókat, átmeneti nehézségekről ír az SK On akkugyár

A dél-koreai tulajdonú SK On világszinten és Magyarországon is komoly problémákkal küzd. Májusban derült ki, hogy annyira nincs megrendelésállománya, hogy a kölcsönzött munkavállalóktól egy az egyben meg kellett válnia, a termelés pedig még mindig a próbagyártásnál tart. Nem is tagadták a válaszukban, hogy komoly problémákkal néznek szembe.

– közölték lapunkkal, hozzátéve, hogy május óta tömeges munkaerő-felvételt nem indítottak, de további jelentős elbocsátásokra vagy csoportos létszámleépítésre sem került sor. Magyarországi cégcsoporton belüli átszervezés keretében azon munkatársaik egy részét, akik korábban az SK On Hungary dolgozói voltak, jelenleg a komáromi SK Battery Manufacturingben alkalmazzák. 

Küldtünk kérdést a fenti vállalatokon felül az Audinak és a Suzukinak is, ám semmilyen reakciót az érintettektől nem kaptunk.