Jeremie-program: indulás jövő tavasszal

Ugyanis az létrehozandó alapoknak még le kell folytatniuk egy zártkörű értékpapír forgalomba hozatali eljárást a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél. Ezt megelőzően írja ki a pályázatokat az MV Zrt. az alapkezelők számára, ez azonban időigényes, mert a kiírás, beérkezés majd a 30 napos elbírálás előzi meg a nyertesek kihirdetését.

Jelenleg a magyar Jeremie tőkeprogram része Brüsszelben van, s Benke Ákos úgy véli, van rá remény, hogy az EU döntéshozói még idén notifikálják majd azt. (A notifikációs eljárást július 16-án kezdte meg az MV Zrt.)

Az MV Zrt. novemberben egy újabb társadalmi és szakmai egyeztetést tervez a témában az MKME segítségével – mondta Benke.

Az MV Zrt. vezérigazgatója az eddigi hazai állami tőkebefektetésekről úgy vélekedett, hogy azok valójában magántőke-befektetések (jellemzően nagyobb összegű invesztíciók) voltak és nem kockázati tőkebefektetések (kisebb összegű, a cégek kezdeti életszakaszában végrehajtott befektetések). Mint Benke elmondta az új programban 1,5 millió euró alatti befektetéseket akarnak megvalósítani.

A korábbi állami befektetésekről elhangzott, hogy 2000 és 2006 között 108 állami invesztíció történt, mintegy 165 millió dollár értékben.

A Jeremie-tőkeprogram működés és forrásai
Az EU strukturális alapokból finanszírozott, visszatérítendő támogatás a Jeremie-program. Ennek kockázati tőke eleme – jelenlegi árfolyamokon – mintegy 45 milliárd forint értékű tőbefektetést jelent. A tőkét 85 százalékban az EU strukturális alapja, míg 15 százalékban a magyar költségvetés biztosítja. Mivel ez egy nem de minimis (csekély összegű) támogatási forma, ezért engedélyeztetni kell ezt a fajta tőkejuttatást az EU-val (ez a folyamat zajlik éppen, mint arról fentebb szó esett).

A Jeremie-tőkeprogramot az MV Zrt. koordinálja a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megbízásából.

A tényleges finanszírozás és a privát befektetők bevonása úgy valósul meg, hogy az MV Zrt. létre hoz egy alapok alapját, amelyből aztán kétféleképpen lehet tőkét szerezni a vállalati befektetésekhez.

A kockázat nagyját a Jeremie-alap állja
A program tervei szerint ha a befektetési portfoliók veszteségesek lesznek, akkor a veszteség első 5 százalékát teljes egészében az állami alapok alapja nyeli le, a többi veszteségen pedig pro-ráta, vagyis a tényleges állami és magántőke befektetések arányában osztoznak (vagyis, a további veszteségből az állami alap maximum az említett 70 százalékban részesedhet.)

A hozam nagyobb része a befektetőké
Az EU meghatározza azt a hozamot is, amelyet az állam megtarthat a befektetésekből (ez a hozam cap). Ez az alapkamatláb körüli érték lesz, az ezen felüli hozam teljes egészében a magánbefektetőké és az alapkezelőké lesz.