Jön a TV-hez csatlakoztatható hazugságvizsgáló!

A szerkezet talán arra is alkalmas lesz, hogy akár mondatonként figyelmeztesse a hallgatót az üzenetben elbújtatott ellentmondásokra, csúsztatásokra. David Skillcorn, az észak-írországi Qeens Egyetem matematikaprofesszorának elképzelése szerint a beszéd szövegének számítógépes feldolgozása feltárhatja az elhangzottak igazságtartalmát, vagy éppen rábukkanhat félrevezetésre, csalásra is.

A professzor honlapot is üzemeltet, amelyen nyomon követhető a kísérlet eredménye. A kísérletet több éves kutatómunka előzte meg, amely arra a következtetésre jutott, hogy bizonyos szavak használata, illetve elkerülése megbízhatóan jelzi a szónoki csavarokat. A tapasztalatok szerint gyanakvásra adhat okot, ha a szónok túl sokszor beszél többes szám első személyben, mintha el akarna határolódni mondanivalója tartalmától.

Szónoki csavarok esetében gyakran megnő a negatív érzelmekre utaló szavak száma, talán éppen azért, mert a szónok ösztönösen érzi mondanivalójának kétséges voltát. Ugyanakkor gyakoribbá válnak az akciókra utaló igék, mert a kutatók szerint a beszélő talán egy cselekménydús történet szövögetésével igyekszik leplezni, hogy mondanivalójából hiányoznak a valódi összefüggések.

Más kutatók ugyanilyen fontosnak tartják, hogy a beszélő hogyan hangsúlyoz, milyen hangszínben és milyen hanglejtéssel, ritmusban ejtia szavakat. A hangelemzés mellett fontos a beszédhez társított arckifejezések elemzése is.