Magyarországnak meg kell határoznia, hogy az MVM Zrt.-vel hosszú távú áramvásárlási megállapodást (htm) kötött erőműtársaságok a szerződésnek köszönhetően mekkora állami támogatást kaptak uniós csatlakozásunk, vagyis 2004 óta – döntött az Európai Bizottság.
A támogatást az erőműtársaságoknak vissza kell fizetniük. A döntés ellen több magyarországi erőmű is fellebbezett a luxemburgi elsőfokú bíróságon. Kifogásaik részben jogi természetűek: a Brüsszel által felkért szakértők anélkül jelentették ki, hogy a htm-ek állami támogatást tartalmaznak, hogy ezeket kimutatták volna a konkrét szerződésekben, sőt, a hazai árampiaci adatokra is csak 2006-ig bezárólag voltak kíváncsiak – hangzott el az EnergiaInfó háttérbeszélgetésén.
Persze önmagában az is támogatásnak minősülhet, hogy a szerződés garantálja a megtérülést, hiszen ekkor javulnak az erőműtársaság hitelfelvételi lehetőségei. Ellenérv a brüsszeli határozat ellen az is, hogy az év végén érvényüket vesztő htm-ek nem tartalmaztak támogatást.
Érdekes módon ellenérv ennek a fordítottja is: ha tartalmaztak volna, akkor viszont a vevők a szerződés szerinti vételárban tulajdonképpen a szerződéssel szerzett későbbi előnyt is megfizették volna. Nem piacot, hanem jövedelemtermelő képességet vettek, vagyis mintha 8 százalékos hozamú államkötvényhez jutottak volna. S származott-e hasznuk az erőműveknek abból, hogy áramukat az MVM biztosan átvette? Az átlagosnál olcsóbban termelőknek nyilván semmi, ám az átlagosnál rosszabb hatásfokkal működők valóban jól jártak.
A cikk teljes terjedelemben itt olvasható
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.