Nagyon óvatosan szedjék az antibiotikumokat! Súlyos kockázatot jelenthetnek

Első alkalommal tartottak antibiotikum-napot az Európai Unió tagállamaiban. A keddi eseményt rendszeres akciósorozat követi. A cél a tudatos és felelősségteljes antibiotikum-felhasználás erősítése, amely hozzájárulhat ahhoz, hogy ezek a gyógyszerek továbbra is hatásosak maradjanak. Az antibiotikumokról tudni kell, hogy kizárólag pontos adagolással és orvosi ellenőrzés mellett szedhetők, csakis bakteriális eredetű megbetegedések esetén. Ezek a készítmények ugyanis nem alkalmasak a vírusok megfékezésére. A helytelen használatuk súlyos közegészségügyi veszélyt jelent az EU lakossága számára – mutatnak rá az unió szakemberei a problémára. Az indokolatlanul beszedett szerek hatására ugyanis a baktériumok ellenállóvá válnak az antibiotikumokkal szemben, ami a jövőbeli hatástalanságuk kockázatát rejti magában.

Vannak ugyanakkor olyan alkalmak, amikor elkerülhetetlen az antibiotikumok szedése. „A jellegzetes őszi-téli betegséget okozó baktériumok mindenhol jelen vannak, és csak a megfelelő táptalajra várnak – mondja Simon Gábor háziorvos. – Ha elég erős a szervezet, a legtöbb esetben kivédi a betegséget. Bizonyos helyzetekben – például agyhártya-, tüdő-, vakbél-, mandula- vagy fülgyulladás esetén – viszont szükség van az erős gyógyszerekre”  „A közegészségügyi hatóságok évek óta felhívják a figyelmet az antibiotikumok megfelelő és visszafogott alkalmazására – mutatott rá az antibiotikum-nap alkalmából az uniós járványügyi központ magyar igazgatója, Jakab Zsuzsanna. – A legtöbb tagországban mégsem változott az antibiotikumok felhasználási gyakorlata.” A fő cél ezért a lakosság meggyőzése, hogy „banális fertőzések esetén” (például egyszerű megfázás vagy influenza) ne igényeljenek antibiotikum-kezelést. Hangsúlyozzák továbbá, hogy a betegeknek mindenkor szükséges követniük az orvosaik tanácsait.

Teszter, vagy kikérdezés?

Van olyan teszt – de csak néhány kórházban használnak ilyet –, amely kimutatja a torokgyulladásért felelős streptococcus baktérium jelenlétét a szervezetben. A háziorvosok azonban nem használják, mert az Országos egészségpénztár nem finanszírozza a rendelőkben történő használatát. A lapunk által megkérdezett orr- fül- gégész szakorvos szerint nincs is rá szükség, hiszen a beteg alapos kikérdezése és vizsgálata után nagy biztonsággal megállapítható, hogy szükséges-e az antibiotikum kúra. A probléma a szakember szerint inkább az, hogy a betegek nem hajlandók gyógyszer nélkül távozni a rendelőből. A háziorvos pedig inkább felírja, mintsem elveszítse a hozzá járó pácienseket.

Több napos kezelés

Egy kezelés általában 4–5 napig tart. Súlyos esetben többféle hatóanyagú antibiotikum szedését javasolhatják az orvosok – akár hosszabb ideig is. A gyógyszer típusától függ, hogy evés előtt vagy után, illetve naponta hány alkalommal és milyen mennyiségben kell szedni. Ezt mindig az orvos határozza meg, és fontos betartani az utasításait. „Ha a beteg elkezdte a kúrát, nem szabad abbahagyni még akkor sem, ha azt érzi, jobban van – figyelmeztet Simon Gábor. – Az orvosnak tudnia kell az esetleges hatóanyag-érzékenységekről, és arról is ha a beteg más pirulát is szed.” Egyes antibiotikumok növelik az UV-érzékenységet is, ezért a szolárium – nyáron a napozás – a kúra idején nem ajánlott.

Fájdalmas mellékhatások

Az antibiotikumok fontosságához nem fér kétség: számos korábban halálos fertőzést sikerült ezzel a gyógyszerrel kezelni. A baj az, hogy az antibiotikum hatására nemcsak a baktériumok, hanem a szervezet számára fontos gombák is elpusztulnak, vagy épp elszaporodnak, újabb gyulladást előidézve. További veszélyt jelent az antibiotikumokkal szembeni érzékenység. Az allergiás reakció akár életveszélyes is lehet. Egy az Egyesült Államokban végzett kutatás szerint évente 140 ezren kerülnek sürgősségi osztályra antibiotikum okozta életveszély miatt. A beteg felelőssége és érdeke, hogy minél kevesebb antibiotikumot szedjen, s ha az orvosa nem javasolja, ne erőltesse a gyógyszer felírását.

Kárelhárítás, romeltakarítás

Az antibiotikumok veszélyeire jó példa a korábban hazánkban is forgalmazott antibakteriális tusfürdők története. A „bőrgyógyászok ajánlásával” reklámozott készítményekről épp az említett szakemberek nyilatkoztak a leglesújtóbban. Az antibakteriális szappanok ugyanis teljesen tönkretették a bőr élő flóráját, s ezzel a „túltisztított” test védtelen maradt a fertőzésekkel szemben. Érthető tehát, hogy miért van szükség az antibiotikum kúra után a nyálkahártyák – torok, gyomor, bélrendszer – normál flórájának minél gyorsabb helyreállítására. Ez segít a szervezet védekezőképességének megőrzésében. A gyomor- és emésztési panaszok ellen az élőflórás tejtermékek – kefir, joghurt – a legjobbak. Hosszabb antibiotikumos kezelés után pedig érdemes patikában vásárolni hasonló hatású készítményeket. A gombás fertőzések kialakulás sem ritka, ezeket orvos által felírt gyógyszerekkel lehet kezelni.