Kevesebb acél kell - Újabb elkeserítő adatok

Lukács Péter, az MVAE elnöke, aki egyben az ukrán Donbassz Ipari Szövetség Korporációhoz (ISD) tartozó ISD Dunaferr stratégiai-műszaki vezérigazgató-helyettese az MTI-Eco kérdésére közölte: a vállalatnál is 40 százalékkal kellett mérsékelni a termelést a megrendelés hiánya miatt. A közel nyolcezer főt foglalkoztató cég vezetése tárgyal a kormánnyal a munkahelyek megtartásáról. (A társaság nem kért állami segítséget, közölték a cégnél pénteken a Világgazdaság érdeklődésére, de minden lehetséges forrást bevonnak.)

Az egyesülés csütörtöki évzáró konferenciáján elhangzott, hogy a gazdasági válság miatt Európában átlagosan 30 százalékkal csökkentek a kapacitások, sőt Ukrajnában már több, mint felével. Emelkedésre legfeljebb csak a jövő év negyedik negyedévétől lehet számítani. A résztvevő kereskedők közül többen számoltak be arról, hogy az acélt felhasználó iparágtól nem érkezik megrendelés, sokan pedig visszamondják azt. Az MVAE tagjai adják a magyar piac több mint 90 százalékát a termelésben és a kereskedelemben is. Lukács Péter a fő problémának azt nevezte, hogy a bankok nem adnak hitelt a beruházásokhoz, kivárnak. Így az ISD Dunaferr nem jut forráshoz a már meg megkezdett beruházások befejezéséhez sem. Pedig éppen ezekben az időkben lenne szükség a beruházásokra, hogy mire az ágazat ismét fejlődésnek indul, megfelelő minőségű és méretű termelőkapacitás álljon üzembe.

Az ISD Dunaferr tervezett erőműprojektjét is későbbre halasztották - mondta Lukács Péter. A társaság az idén is nyereséget vár az év közepe óta tartó árzuhanás ellenére. Tavaly a Dunaferr nettó árbevétele 278 milliárd forint volt, adózott nyeresége pedig több, mint 40 milliárd forint. A 2007. év a magyar vas- és acélipar, és piac szempontjából nem volt rossz - mondta Lukács Péter. Az ágazat fejlődését legjobban az egy tonna acéltermelésre fordított beruházás nagysága mutatja. Az Európai Unióban az átlag tonnánként 20-30 euró volt, Magyarországon pedig 64,5 euró. Tavaly összességében mintegy 35,5 milliárd forintot ruháztak be a vas- és acéliparba, ami döntően az ISD Dunaferr stratégiai beruházásait jelentette.

A kutatás-fejlesztési ráfordítások ugyanakkor sajnos csak mintegy 30 százalékát teszik ki a nemzetközi átlagnak. "Követő üzemmódban vagyunk" - mondta az elnök. Megjegyezte, hogy az Európai Unióban az acélipar hátrányban van más iparágakkal szemben, mivel sem pályázati, sem más támogatásba nem részesülhet. A vas- és acélipar globális helyzetét 2008-ban a magas alapanyagárak, és az ehhez képest alacsony termékárak jellemezték, de az érc és a kokszolható szén ára már csökken. A termelést a konszolidáció határozza meg, bár az iparágban másokhoz képest még alacsony a koncentráció aránya. A gazdasági válság miatt azonban a tőkeerős befektetők bevásárolásokkal tovább csökkenthetik a termelő cégek számát.

A jövő

A számítások szerint 2020-ban a termelés 40 százalékát öt nagy cég adja majd. Lukács Péter emlékeztetett arra, hogy a szén-dioxid kvóta rendszere az európai uniós acéltermelőknek nagy hátrányt jelent a világ acélpiacán, hiszen az EU-n kívül nincs kvótavásárlási kötelezettsége a termelőknek. Ugyanakkor Magyarország még az EU-n belül is hátrányban van, mert ha valóban 2005-ös bázison számítják majd a 2013 évek utáni kvótát, akkor a magyarországi termelőknek nagyon sokat kell vásárolni.