Net a konnektorból

A világ egyik legnagyobb technológiai vállalata az International Broadband Electric Communicationsszel (IBEC) összefogva nyújt majd gyors világhálós kapcsolatot hét USA-beli államban a vidéki lakosok számára a meglévő energiahálózatot használva. Az IBM az első jelentősebb rendszerintegrátor, amely megjelenik ezen a területen. A társaság projektmenedzsmenti szaktudással, valamint a BPL-berendezések telepítését végző szakemberek képzésével vesz részt a kezdeményezésben. Az IBEC a 9,6 millió dolláros együttműködéshez a BPL-technológiát és a berendezéseket adja, illetve internetszolgáltatóként tevékenykedik majd.

Az IBM magánkézben lévő partnere viszonylag kis cégnek számít, mintegy 1400 előfizetőt szolgál ki. A megállapodás révén viszont több déli államban jutnak új lehetőségekhez, előfizetői bázisuk pedig a 340 ezer háztartást is elérheti majd. A belépőszintű, mindössze 256 kbit/s adatátviteli sebességet kínáló szolgáltatás havonta 29,95 dollárba kerül majd, de már dolgoznak a 3 Mbit/s-os változaton is, a technológia esetében pedig előnyt jelent, hogy a fel- és letöltési sebesség minden esetben megegyezik.



Scott Lee, az IBEC vezérigazgatója szerint az együttműködés lehetőséget teremt arra, hogy csökkenjen a digitális szakadék a városokban, az elővárosokban, valamint a vidéken élők között. A széles sávú internet eljuttatása az érintett területekre kulcsszerepet játszhat az egészségügyi ellátásban, az oktatás és a gazdaság fejlesztésében is. A gyors világhálós kapcsolat kedvező hatását a vidéki területekre jól mutatja a ConnectKentucky projekt példája. A kezdeményezés révén a széles sávú nethozzáférésnek köszönhetően négy év alatt 63 ezer munkahely maradt meg, illetve jött létre az állam vidéki területein. Az áramhálózaton történő széles sávú internetszolgáltatás gondolata nem új, ám eddig ezek a próbálkozások többnyire kudarccal végződtek. Az IBM-nél azonban úgy vélik, megtalálták a sikerhez vezető utat. A cég vezetése némileg szolidabb célkitűzésekkel, tökéletesített technikával, valamint több, alacsony kamatú szövetségi kölcsönnel szeretné elérni azt, ami a legtöbb vállalkozásnak nem sikerült. Jól jellemzi a feladat súlyát, hogy legutóbb egy dallasi áramszolgáltató tervei dőltek dugába, amely kétmillió otthonban nyújtott volna hasonló elérést – a projektet azonban májusban lezárták, a cég pedig bejelentette, a felhasznált berendezéseket a jövőben inkább az áramhálózat monitorozására használja. (Az elektromos hálózaton keresztüli webszolgáltatás nemcsak az internet-hozzáférés megteremtésére alkalmas, de a használt eszközök révén az energiaszolgáltatók számára kiterjeszti a hálózat megfigyelésének és menedzselésének lehetőségeit.

Az IBM és az IBEC közös projektje egyes szakértők szerint annak a jele, hogy az áramhálózat kommunikációra történő használata – amely iránt az áramszolgáltatók már régóta érdeklődnek – végre érett fázisba jutott. A konstrukció lényege, hogy a meglévő elektromos hálózaton rádiójeleket továbbítanak a vezetékeket körülvevő mágneses mezőben. A jelet folyamatosan erősítik az átjátszóeszközökkel, ezeket a vonalra telepítik. Amikor a fogyasztó széles sávú netszolgáltatásra fizet elő, egy speciális modemet postáznak számára, amelyet csak be kell dugni a konnektorba, s már szörfölhet is a világhálón.

Bár az „elektromosok” már egy ideje vizsgálják a webszolgáltatás lehetőségét a vezetékeiken, napjainkig a szükséges jeltovábbító eszközök túl lassúak voltak a széles sávú kapcsolathoz, ráadásul a megoldás túl drága volt ahhoz, hogy versenyképes legyen a telefonvonali vagy a kábeles kapcsolattal. Az utóbbi időkben azonban nagymértékben fejlődött a technológia, az IBEC például olyan átjátszókat fejlesztett ki, amelyek nemcsak olcsók, de könnyen fel is lehet szerelni őket a meglévő hálózatra. A BPL széles körű elterjedését azonban egyelőre gátolja, hogy a nagy áramszolgáltatók még nem dolgozták ki azt az üzleti modellt, amellyel versenyképesek lehetnének a már bejáratott telefonos és kábeles szolgáltatással a városi és elővárosi területeken.

Vidéken azonban – ahol a 30 milliónyi, széles sávú netkapcsolattal nem rendelkező amerikai háztartás többsége található – jó eséllyel indulnak harcba az előfizetőkért a BPL-technológiára építő szolgáltatók. A hagyományos megoldásokat használó szolgáltatók elkerülik ezeket a helyeket, mivel túl gyéren lakottak ahhoz, hogy nyereségesen lehessen kiépíteni a szükséges infrastruktúrát, a dombok és a fák pedig a vezeték nélküli hálózatok üzemeltetését nehezítik meg.

Európa 800 millió fős lakosságának – beleértve a 141 milliós Oroszországot – kevesebb mint fele, megközelítőleg 385 millió ember fér hozzá valamilyen módon az internethez. Az uniós tagországok lakóit tekintve nagyjából a felének van világhálós kapcsolata.

A világ egészét vizsgálva ázsiai országok állnak a dobogón, a legfelső fokán Kína 253 millió fős netközösséggel, a második Japán 94 millióval, a bronzérmes – 60 millióval – Dél-Korea.

Magyarország az internethez hozzáférők számát tekintve uniós szinten erőteljesen a „középmezőnybe” tartozik, az idén jelentősen megugrott a mobilnetes előfizetők száma, ez azt is mutatja, hogy már nálunk is egyre nagyobb az igény a mindenhol jelen lévő (ubiquitous) hálózatra csatlakozó eszközök iránt – így a világhálóhoz hozzáférők számának növekedése a következő egy évben folytatódik. VG

Munkatársunktól Középmezőnyben Magyarország az Európai Unió 27 tagállamának a középmezőnyében van az internethez hozzáférők számát tekintve – ezt állapítja meg a GKIeNET legfrissebb elemzésében. Magyarországon az idei első fél év végén a 14 évesnél idősebb lakosság valamivel több mint 49 százalékának volt valamilyen internet-hozzáférése, közel 4,2 millió főnek áll elméletileg módjában a világháló adta lehetőségeket kihasználni. Ugyanakkor az internethez elméletben hozzáférők közül csaknem 16 százalék még nem élt a világhálós lehetőségekkel, vagyis a tényleges internetpenetráció 36 százalékos.

Európa 800 millió fős lakosságának – beleértve a 141 milliós Oroszországot – kevesebb mint fele, megközelítőleg 385 millió ember fér hozzá valamilyen módon az internethez. Az uniós tagországok lakóit tekintve nagyjából a felének van világhálós kapcsolata.

A világ egészét vizsgálva ázsiai országok állnak a dobogón, a legfelső fokán Kína 253 millió fős netközösséggel, a második Japán 94 millióval, a bronzérmes – 60 millióval – Dél-Korea.

Magyarország az internethez hozzáférők számát tekintve uniós szinten erőteljesen a „középmezőnybe” tartozik, az idén jelentősen megugrott a mobilnetes előfizetők száma, ez azt is mutatja, hogy már nálunk is egyre nagyobb az igény a mindenhol jelen lévő (ubiquitous) hálózatra csatlakozó eszközök iránt – így a világhálóhoz hozzáférők számának növekedése a következő egy évben folytatódik. VG -->