2008 a bedőlések éve volt, és még nincs vége

A leginkább kockázatos iparágnak változatlanul az építőipar, valamint a kis- és nagykereskedelem minősülnek. 2008-ban a fizetésképtelenségi eljárások száma Magyarországon közel 14 százalékkal ugrott meg, a növekedés nem haladja meg ugyan az előző évi tendenciákat ám 2008-ban a regisztrált cégek száma jelentősen megnövekedett, tavaly nagyjából minden huszonnegyedik hazai cég került válságba – derül ki a Coface Hungary friss elemzéséből.

A rengeteg új cég alapításának hátterében nem a gazdasági növekedés vagy a beruházások állnak, hanem az a folyamat, hogy kifizetetlen számlákat maguk mögött hagyó cégek helyébe sok esetben újakat alapítanak. Ez különösen 2008 –ban ugrott meg, amit csak megerősített a leegyszerűsödött cégalapítási lehetőség. A nagy mértékű növekedés okát a továbbiakban Coface abban látja, hogy még mindig tömegesen vannak jelen a kényszervállalkozások. Ezek a kényszervállalkozók nem végeznek valódi gazdasági teljesítményt, eltűnésük nem fogja érdemben befolyásolni az ország gazdasági mutatóit.

A több mint egymillió gazdasági szervezetből csak 40 ezer számít hitelképesnek és ez a helyzet csak tovább fog romlani, hiszen a vállalatok kis hányadának van növekvő bevétele. A fizetésképtelen cégek száma 2009-ban tovább emelkedik. Dercze Zoltán, a Coface Hungary országigazgatója szerint ez a tisztulási folyamat addig fog tartani, amíg Magyarországon a cégek lakossághoz viszonyított aránya nem éri el azt az átlagot, amely az ország gazdasági méretéhez képest egészséges lenne.

A globális pénzügyi válság, illetve az abból fakadó gazdasági válság fokozott óvatosságra inti a piac szereplőit. A növekvő károk, romló kárhányadok nemzetközi és hazai viszonylatban már most is megfigyelhetők, és ez tovább romlik az elkövetkezőkben. Fontos – emeli ki a várható tendenciákkal kapcsolatban Dercze Zoltán, a Coface Hungary országigazgatója –, hogy a pénzügyi válság mennyire és milyen tartósan borítja fel a vállalati hitelezést, illetve milyen mértékben szűkülnek a cégek számára elérhető források. A vállalatok likviditásának romlása, a finanszírozás csökkenése negatívan hat a fizetőképességükre.

A kinnlevőségeiket jól kezelő, tudatos követelésmenedzsmentet folytató cégek nagyobb eséllyel élik túl ezt az időszakot, míg az erre kevesebb figyelmet, energiát fordítók könnyen magukra maradhatnak a sokasodó nemfizetési problémáikkal. Az eljárások 54 százalékát a felszámolási eljárások adják, volumene 17 százalékkal nőtt meg. Az ügyek másik nagy arányát végelszámolások teszik ki, arányuk tíz százalékkal növekedett meg. Nem javul a helyzet a „igazi csődeljárások” számát tekintve, amelyek a vállalkozások fizetőképességének helyreállítására, azaz azok megmentésére irányulnak. Ilyen eljárások 2008-ban rendkívül alacsony számban indultak.

A tavalyi évben összesen 15 ilyen eljárás indult Magyarországon. Az eljárás alá került cégek árbevétel szerinti megoszlását a bejegyzett társaságok hasonló arányaival összevetve kiderül, hogy 2008 év során is a legtöbb eljárást a 20 milliós fogalom alatti mikrocégek, valamint a 20 és 300 millió forint közti, a családi kereteket éppen kinőtt cégek ellen folytatták, továbbá itt a legnagyobb a fizetésképtelenné válás valószínűsége. Az eljárások százalékos megoszlásához hasonlóan a hazai vállalkozások 73százalékának éves forgalma még a 20 millió forintot sem haladja meg.

Ágazati sajátosságok

A fizetésképtelenségi eljárások ágazati számát vizsgálva kiderül: a legtöbb fizetésképtelenségi eljárásban továbbra is az építőipari és kis-, illetve nagykereskedelmi cégek érintettek, az összes hazai fizetésképtelenségi eljárás 26%-át kereskedelmi vállalkozások, további 17%-át építőipari cégek ellen indították az elmúlt évben. A kereskedelmi tevékenységet végző vállalkozások között leginkább a élelmiszeripari termékek (701 db) valamint a ruházati termékek (628 db), kereskedelmével foglalkozó vállalkozások voltak a legnagyobb számban érintettek.

Ezek mellett az eljárás alá vontak között a turisztikában, az ingatlangazdálkodásban valamint a gépjárműiparban tevékenységet folytató vállalkozások vannak nagy számban. A kockázatosságot reálisan tükröző fizetésképtelenségi hányadot tekintve a biztonsági tevékenységet folytató cégek, az építőipari, valamint textilipari tevékenységet folytató vállalatok állnak az első három helyen, de az országos átlag felett található számos ágazat, mint: fuvarozók, a kiskereskedelem, fa és bútoripar, papír és csomagolóipar, a nyomda és kiadói tevékenységet végzők, az építőipar, az élelmiszeripar valamint a nagykereskedelmi vállalkozások.

Az egyes iparágakban tevékenykedő cégek számát összehasonlítva az eljárások számával kiderül, hogy szintén az építőipar teljesít a legrosszabbul (eljárások (16,71%, összesen bejegyzett cégek 9,53 százalék). Jellegzetes eltéréseket a nagykereskedelmi vállalkozásoknál (eljárások 15,55 százaléka, összesen bejegyzett cégek 10,69 százaléka), valamint a kiskereskedelmi vállalkozásoknál (eljárások 10,5 százaléka összesen bejegyzett cégek 8,45 százaléka), valamint a fuvarozó vállalatoknál (eljárások 3,7 százalék, de a bejegyzett hazai cégek 2,15 százalék), regisztrált a Coface. Ebben az összehasonlításban – az ingatlangazdálkodási ágazat (eljárások 4,96 százalék összesen bejegyzett cégek 13,42 százaléka), valamint az egészségügyi tevékenységet végző vállalatok (eljárások 1,50 százaléka, összesen bejegyzett cégek 3,36 százaléka) teljesítettek a legjobban ám ezt a mutatót komolyan torzítja, hogy tavaly sokkal egyértelműben lehetett ágazatokba sorolni az eljárás alá került cégeket.

Ha az ágazatokba sorolható problémás cégek számát tekintjük, a dominancia sokkal nagyobb. A kockázatoknak különösen kitett ágazatok közé az építőipar, az autóipari beszállítók és a lakossági fogyasztás szűkülése okán a háztartási elektronikai cikkek kereskedelmével foglalkozó cégek sorolhatók a Coface szerint. Azáltal, hogy az autóipari beszállítóknál már most is vannak elbocsátások és leállások, olyan dominóhatás indult el, aminek súlyos következményei lesznek végiggyűrűzve más szektorokon is – hangsúlyozza Dercze.

Itt a legjelentősebb a kapacitás csökkenés, hiszen ezek jelentős része nemzetközi multikhoz kapcsolódik és a globális pénzügyi válság hatására kialakult kereslet csökkenés az autógyárak termelését világszerte visszavetette. Ennek következtében szembe kell nézni azzal a problémával, hogy csökkeni fog a megrendelések száma és hogy a cégek fizetőképessége romlik. A másik hagyományosan rossz helyzetben lévő szektor az építőipar, ahol a jelenleg is tapasztalható körbetartozások csak nehezíteni fogják a válságban is teljesíteni kívánó vállalkozók helyzetét. Ebben az iparágban bizonyosan tovább fog csökkenni a cégek száma.

Ugyancsak bizonytalan helyzetben vannak most a szórakoztató elektronikával foglalkozó cégek, hiszen a jövedelmek csökkenésével ezen a területen mindig csökken a fogyasztás, ahogy rossz gazdasági helyzetben a kultúrára és turizmusra is kevesebbet költünk, így az ezen a területen működő vállalkozásoknak hosszú távon számolniuk kell a bevételcsökkenéssel. A hagyományosan erős területek, mint az energia- vagy a műanyagszektor – biztosabb hátterük miatt – jobban állják majd a sarat, és most minden nehézségük ellenére relatíve jobb helyzetű cégek között vannak az élelmiszeripari vállalkozások.

Összességében kevés szektornak sikerült kivonnia magát a válság hatása alól; a szerencsésebbek közé tartozik: vegyipar, finommechanika, gyógyszeripar, IT és kommunikáció. Ezek a szektorok képesek voltak a sokk hatásait csökkenteni jó piaci orientációjuk és erős nemzetköziségük miatt, elsősorban a fejlődő piacokon, ahol a piaci viszonyok még mindig kedvezőbbek Regionális eltérések A földrajzi eloszlást vizsgálva kiderül, hogy 2008-ban a legtöbb eljárást természetesen a fővárosban, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, valamint Pest megyében folytatták. Budapesten az eljárások 32 százalékát, Szabolcsban pedig 10 százalékát indították. Az eljárások százalékos megoszlásához hasonlóan a hazai vállalkozások 40 százalékát is a fővárosban regisztrálták.

Kilátások 2009-re

A globális pénzügyi válság, illetve az abból fakadó gazdasági válság fokozott óvatosságra inti a piac szereplőit. A növekvő károk, romló kárhányadok nemzetközi és hazai viszonylatban már most is megfigyelhetők, és ez tovább romlik az elkövetkezőkben. Várhatóan a 2009-es esztendő lesz a válság tetőpontja. Magyarország rendkívüli helyzetben éli meg a mostani válságot, hiszen az országban sokkal több vállalkozás működik, mint amennyit ez a piac képes eltartani. A piaci tisztulás már egy-két éve érezhető, aminek egyik megnyilvánulási formája a felszámolási eljárások számának drasztikus emelkedése.

A folyamat ugyanakkor folytatódni fog, így a válság menedzselése a vállalkozások számára a túlélést jelentheti. Fontos – emeli ki a várható tendenciákkal kapcsolatban Dercze Zoltán, hogy a pénzügyi válság mennyire és milyen tartósan borítja fel a vállalati hitelezést, illetve milyen mértékben szűkülnek a cégek számára elérhető források. A vállalatok likviditásának romlása, a finanszírozás csökkenése negatívan hat a fizetőképességükre és ez tükröződik vissza a fizetési határidők meghosszabbodásában, mivel a pénzintézetek szigorodó hitelezési politikájából adódóan ilyenkor a szállítói hiteleket hosszabbítják meg a vevők.

Az európai kereskedők kálváriája alighogy csak elkezdődött, a fogyasztás komolyan visszaesett, a költségek növekednek, valamint a pénzintézetek vonakodnak a további hitelezés folyósításától. Ez összességében azt jelentheti, hogy több ezer kereskedő kénytelen bezárni, éppen ezért az üzleti partner kiválasztása ma a korábbiaknál is nagyobb körültekintést igényel minden vállalkozó részéről. Különösen a kis- és középvállalkozások kerülhetnek nehéz helyzetbe, ha egy nem fizető társasággal kerülnek szembe. Ma már az eddig jól fizető vevők is bizonytalanná válhatnak, ami könnyen a csőd széléra juttathat bárkit.

Mivel a vevőminősítés csupán pillanatnyi állapotot mutat, a gazdasági szereplők helyzete folyamatosan változhat. Ez nemcsak a belföldi értékesítésnél ajánlott, hanem az exporttevékenységet végzők körében érdemelne sokkal nagyobb figyelmet, ahol nem rendelkeznek azzal a piaci, és emberismerettel, aminek a birtokában elsajátíthatja a szükséges információkat. Minőségi különbség van egy kül- és egy belföldi vevő megismerése között. Ugyanis a helyei piacon mindig vannak piaci információk, piaci pletykák, ám egy német, francia, angol, olasz vagy spanyol vevő esetében általában nem sokat tudhat meg az eladó, így azt sem tudhatja az eladó az adott céggel az elmúlt években volt-e fizetési probléma.

Érdemes-e szerződést kötni az adott szereplővel, mekkora szerepet játszik a saját hazája piacán. Az előzetes információ nehezebben hozzáférhető, de az esetleges nemfizetés estén a belföldi vevőket könnyebb kezelni, akár csak jogi úton, míg egy külföldi partnernél ez más jellegű problémákat vet fel. A kinnlevőségeiket jól kezelő, tudatos követelésmenedzsmentet folytató cégek nagyobb eséllyel élik túl ezt az időszakot, míg az erre kevesebb figyelmet, energiát fordítók könnyen magukra maradhatnak a sokasodó nemfizetési problémáikkal. Ebben a piaci helyzetben felértékelődik a hitelbiztosítás, mint védelmi eszköz szerepe – tette hozzá Dercze.