Vélemények a gázbiztonságról - 8/2

Magyarországnak energetikai autonómiára van szüksége, jelentette ki Molnár Csaba közlekedési, hírközlési és energia miniszter a Demos minapi gázkonferenciáján. A miniszter rámutatott, hogy erős Magyarország fosszilis energiahordozóknak és az energia importnak való kitettsége. Energiafelhasználásunkon belül a gáz aránya uniós szinten is kiugró, csak a merőben más helyzetben lévő Hollandiáéval és az Egyesült Királyságéval vethető össze. Magas az egészen belül a kommunális fogyasztásra jutó hányad is, ami fokozza sérülékenységünket.
Gázfogyasztásunknak csak az ötöde származik belföldi termelésből, az importon belül pedig meghatározó az orosz szállítás aránya. Persze, ma is megvan az országban az a rendszer, amellyel tompíthatók a gázellátási zavar hatásai. Egyes fogyasztóknak olyan felhasználási szerződésük van, amely szerint ellátásuk vészhelyzetben megszakítható. Van átgondolt fogyasztáskorlátozási rend is, a gázüzemű erőműveknek olajat is kötelező tartalékolniuk, épülnek az ország biztonsági készletei, a válság idején pedig krízisbizottság hangolta össze a szereplők tevékenységét.
Bár a gázellátás rendben zajlott a kritikus két hét alatt, a miniszter szerint további lépésekre van szükség egy, a mostaninál jobban elhúzódó válság, s általában is egyoldalú függésünk csökkentése érdekében. Ezek a következők:

Tárolóbővítés
A hazai biztonsági gázkészletek az év végére a mostani 200 millió köbméterről 1,2 milliárdra, a kereskedelmiek 2011-re 3,7 milliárdról 4,8 milliárdra nőnek. Akkorra nagyobb lesz az egy nap alatt a tárolókból kivehető mennyiség is: 53,2 millió köbméter helyett 62,2 millió köbméter. A meglévő készletek – és más intézkedések - tették lehetővé azt is, hogy Szlovákia, Szlovénia, Bosznia és Szerbia is kapott magyar cégektől gázt a válság alatt.

Vezetékek
Magyarország számára minden új gázvezeték fontos. A miniszter erősen hisz a Nabucco sikerében, amely, ha az induláskor piaci alapon nem is ígérkezik életképesnek, uniós segítséggel be kellene indítani. Az uniós bankok, az EBRD és az IEB előfinanszírozással szállhatnának be, 200-250 millió euró erejéig. A beruházáshoz szükséges kormányközi megállapodásoknak, mint ismert, a nyár közepére meg kell születniük. Szükség van az orosz-olasz Déli Áramlatra is, de Magyarországnak uniós országként a Nabucco a fontosabb. Nagyon kellenek az országok közötti gázösszeköttetéseket megteremtő interconnectorok, azaz NETS projekt részeként létrejövő horvátországi, szlovákiai és romániai gázkapcsolatok is. Ezek révén Magyarország térségi gázelosztó központtá válhat. Ismert, hogy az EU 1,7 milliárd eurós támogatás ad a térség interconnector projektjeire. (Eredetileg csak a szlovákiai és a romániai csőépítést támogatta volna, de később ráállt az amúgy is az EU felé tartó Horvátország gázkapcsolata kiépítésének megsegítésére is. Horvátország elérése az ott építendő cseppfolyós földgáz fogadó kikötő miatt is fontos az EU számára.

Hatékonyságjavítás
A hatékonyabb energiafelhasználás már önmagában is csökkenti az importigényt és a költségeket, mutatott rá a miniszter. A hazai energiahatékonysági cselekvési terv 2008. február 23-án született meg, s öt fő részből áll: támogatásokból, hitel alap létrehozásából, az ÖKO-plusz programból, környezetvédelmi, végül energiatakarékossági programokból. Ugyanakkor szerencsétlen dolog, hogy ezek mögött szétszabdalt támogatási rendszer áll. A 4-5 nagy pályázatot ma négy minisztérium kezeli. Átláthatóbb lenne a pályázatokat egységes ellenőrzés alá terelni. Készül egyébként egy zöldberuházási program is.

Megújulók
Uniós szinten 2020 az ismert 3x20-as követelményeket kell teljesíteni, ezen belül az egyik 20-as 20 százalékos megújuló arány elérését jelenti az energiafelhasználáson belül. A tagországok adottságait figyelembe vevő leosztás szerint Magyarországnak 2020-ra a 13 százalékos arányt kellene felmutatnia. Ám Molnár Csaba azt mondja, lőjünk magasabbra! Esélyét látja, hogy 10-100 milliárd forintos többlet ráfordítással elérhető a 15 százalék is, főleg biomassza erőművekre alapozva. Mostanáig másfél tucat ilyen beruházás terve vált ismertté. Adottságainkhoz képest pazarlóan bánunk a geotermikus energiával is.

Egyéb
Az energetikai programok összehangolására is szükség van Molnár Csaba szerint. A miniszter különös esélyt lát az új paksi atomerőművi blokkokban, mint „nemzeti hatáskörben” maradó energiatermelésben. Itt sajnos hozzá kell tennünk, hogy az atomerő fűtőanyagát kizárólag importból tudjuk beszerezni. Fő szállítónk – igaz, kölcsönös megelégedésre – ott is Oroszország.