Kölcsönzés legálisan!

Alaposabban megvizsgálná a munkaerő-kölcsönző cégek működését az egyik piaci szereplő, mondván: a tisztességesen működő szervezetek létét veszélyezteti az adóelkerülés. Tokár Péter, a Tesk Tanácsadó Kft. ügyvezetője jelezte, a kölcsönzésnek számos előnye van, de nem az, hogy olcsóbb, mint főállású alkalmazottként foglalkoztatni a dolgozót.
Ha nagy létszámú termelő munkaerőre van szükség – például egy autóipari beszállítónak vagy más, jelentős kézi munkát igénylő ágazatnak –, hatékony megoldásként jön szóba a kölcsönzés. Hiszen a kölcsönző cégek az adatbázisukból, elérési körükből gyorsan, nagy létszámban tudnak munkaerőt mozgósítani, és projektszerűen elhelyezni a megbízójuknál – fogalmazott. Hozzátette: a kölcsönzés előnye itt a gyors rendelkezésre állás, a kiesettek rugalmas pótlása, a munkavállalókkal való törődés – vagyis ezeket a tulajdonképp „házon belül” megoldandó HR-es feladatokat helyezi ki a kölcsönbe vevő, és fizet érte a kölcsönzési díjban.
Ez a megoldás a saját foglalkoztatáshoz képest a megbízó (kölcsönbe vevő) számára azt az előnyt is nyújtja, hogy nem kell elmerülnie a foglalkoztatással járó ügyes-bajos kérdésekben, hanem az úgynevezett core businessre (a fő üzleti tevékenységre) koncentrálhat. Hiszen amennyiben komoly létszámú betanított munkaerővel dolgozik, fel kell készülni arra, hogy jelentős munkajogi és más problémamegoldási feladatai lesznek, ezenkívül csaknem folyamatosan gondoskodnia kell a munkaerő pótlásáról is, a kölcsönzéssel viszont ezek a feladatok nem a cég vállát nyomják.
Kissé más a helyzet, amikor valamilyen szakmunkára történő időszakos munkaerőbérlésről, vagy akár irodai munkaerő kölcsönzéséről van szó. Ilyenkor a kölcsönzésnek mint szolgáltatásnak a lényege és hozadéka főként a profi módon és gyorsan történő toborzás-kiválasztás és – bár kisebb mértékben, de – a munkavállalóval való törődés is. Ebben az esetben sem kell toborzási gurunak lennie a megbízók ahhoz, hogy igen rövid idő alatt jó szakembert kapjon a projektjéhez, de akár hosszú távra is.
Tokár Péter szerint ha a kölcsönző cég ezen előnyeit sorolja az ideiglenes foglalkoztatásnak, az jogos és korrekt, tévhit azonban, hogy mindezzel pénzt is spórol a vállalat. Kiemeli: a kölcsönzött munkaerő a direkt felmerülő költségeit tekintve soha nem lehet olcsóbb a saját foglalkoztatású alkalmazottnál, akkor sem, ha még mindig működnek olyan vállalkozások – lehet, hogy évente más névvel –, amelyek ezt állítják. Az adó és a járulék (bruttó bérre számítva 33,5 százalék, valamint 1950 forint egészségügyi hozzájárulás) ugyanis ebben az esetben is terheli a munkabért.
Nézzünk egy példát: betanított munkát végző munkavállalónk havi munkabére bruttó 100 ezer forint, béren kívüli juttatásként BKV-bérletet és hatezer forint értékű hidegétkezési utalványt kap. Ebben az esetben egyhavi bérköltsége átlagosan 150 450 forint (864,70 forint/óra). Figyelembe kell még vennünk, hogy a dolgozó az év 260 munkanapjából (2080 munkaóra) „csak” 1680 órát dolgozik (a fizetett ünnepek, a szabadság és az esetleges betegállomány miatt vonjunk le 400 munkaórát). Így valójában alkalmazottunk óraköltsége ezzel arányosan növekszik: 1070,50 forintra. A kölcsönző cég árrése (amely a szolgáltatásának díja) erre számítva 10–20 százalék között mozog. Tíz százalékkal kalkulálva 1177,60 forintra emelkedik az óradíj. Láthatjuk: az eredeti bruttó 100 ezer forintos (órabérben 574,70 forint) bér kölcsönzési díjként nagyjából ennek a duplája. Így joggal véljük azt, ha ettől az aránytól jelentősen (10 százalékot meghaladó mértékben) eltér lefelé a kölcsönzési ajánlat, akkor érdemes utánajárni a kölcsönző cég foglalkoztatási feltételeinek (a bejelentést igazoló dokumentumok, a munkaszerződés bekérése stb.).
Hiszen a meg nem fizetett adók, járulékok végül mindanynyiunk zsebéből húzzák ki a pénzt; a ma minimálbéren foglalkoztatott egymillió ember helyett a többi, közel 2,5 millió dolgozó fizeti meg az adó- és járulékterheket – fogalmazott a szakember. Tokár Péter hozzátette: s ha mi fizetünk, joggal ragaszkodhatunk ahhoz, hogy más is fizessen.
Tény, sok kölcsönző cég lát fantáziát ebben a szolgáltatásban, míg 2002 végén 282, 2007. december 31-én közel háromszor annyi, vagyis 796 ilyen vállalkozás volt Magyarországon. Hogy nem mindegyikük működik legálisan, jól bizonyítja, hogy az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) adatai szerint tavaly a második leggyakoribb szabálytalanság a munkaerő-kölcsönzés keretén belüli foglalkoztatással függött öszsze. Az idekapcsolódó munkaügyi vétségek főleg a feldolgozóiparban, azon belül is a gépiparban fordultak elő. Az OMMF szerint az Észak-Alföld régió problémaként jelezte azt a román határ melletti jelenséget, miszerint a román állampolgárságú munkavállaló a romániai bejegyzésű cég alkalmazásában Magyarországon végez munkát. Bár az idén sok létszámcsökkentés kezdődött úgy, hogy a kölcsönzött dolgozókat bocsátották el, Tokár Péter szerint ez a foglalkoztatási forma a rugalmassága miatt mégis a válság nyertese lehet. VG