A támogatandó projektek számát nem a rendelkezésre álló források nagysága, hanem az alapanyag-ellátással és a végtermék hasznosításával kapcsolatos szigorú elvárások határozzák majd meg – közölte lapunkkal Bíró Tamás. Az FVM főosztályvezető-helyettese elmondta: a tárca olyan kisméretű, évi 5-10 ezer tonna kapacitású üzemek létesítését segítené, amelyek alapanyag-ellátása néhány tíz kilométeres körön belül megoldható.
Az augusztus 1–31. között benyújtható pályázatokon egy-egy projekthez legfeljebb egymillió eurónyi forintösszeg igényelhető a teljes beruházási összeg legfeljebb 40 százalékáig. Az Új Magyarország vidékfejlesztési program forrásaira építő pályázat abban is segítené a hazai mezőgazdasági termelőket, hogy magasabb hozzáadott értékű termékeket állítsanak elő. A támogatást az üzem technológiai blokkjainak létesítésére, felújítására, laboreszközökre és a kapcsolódó infrastruktúra helyi kialakítására vehetik igénybe.
Egy-egy új gyár 5-10 ezer hektár mezőgazdasági területről látható el, miközben Magyarországon kevés olyan szövetkezet, illetve termelő van, amely vagy aki ekkora területen gazdálkodik. Ám a pályázat éppen összefogásra, közös projekttervek készítésére próbálja ösztönözni a mezőgazdasági vállalkozókat – hangsúlyozta Bíró Tamás.
Ugyancsak kiemelt szempont a gazdaságosság. Így azon projektek élveznek előnyt, amelyek igazolhatóan pozitív anyag- és energiamérleget mutatnak fel, de ehhez gondoskodniuk kell a melléktermékek hasznosításáról is, például a takarmányként való felhasználásról. A pozitív energia biztosításához az üzemeknek megújuló forrásból kell kitermelniük fajlagosan magas energiaigényüket.
Hasznosíthatják a biogázt saját áram- és hőellátásukra is. Itt előnyösebb helyzetben vannak a gabonatermesztéssel és állattartással is foglalkozó gazdaságok. Ugyanis az FVM 2007-ben már kiírt egy pályázatot a nagy állattartó telepek korszerűsítésének támogatására, illetve az ott keletkező trágya környezetvédelmi szempontból is megfelelő kezelésére, amelyre a biogáz-hasznosítás kínálja a legjobb megoldást. A pályázat eredményeképpen a szaktárca tavaly mintegy 35 biogázüzem építésére ítélt meg – egyenként 100–500 millió forint – támogatást, s több projektnél már a kivitelezésnél tartanak.
Előbb a belpiac, utána az export. Mindenekelőtt a biztonságos élelmiszer-ellátás a cél, míg a bioüzemanyag mint végtermék csak a megmaradt alapanyagnál jöhet szóba. Bíró Tamás hangsúlyozta: a fő cél a hazai felhasználás, amit megkönnyítene, ha a többi uniós forrású pályázati kiírás (KEOP, GOP, ROP, KÖZOP) is ösztönözné a bioüzemanyagot is értékesítő töltőállomások létesítését és a zöldüzemanyagú tömegközlekedés elterjedését, a nyugat-európai tagországokhoz hasonlóan. NIG
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.