Botrány Bábolnán: a földeladások miatt perel az önkormányzat

Hozzátette: az önkormányzat azt kifogásolja, hogy az MNV olyan esetekben is meghosszabbította a szerződéses fizetési határidőket, amikor a vevők az állami területeket elővásárlási jog alapján szerezték meg. Az elnök szerint a vagyonkezelőnek ilyen intézkedésekhez nem volt jogosítványa, mivel a megállapodások automatikusan elévülnek, ha az elővásárlási joggal élők a vételárat az eredeti határidőig nem fizetik meg.

Ezért a közgyűlés a per megindításával a szerződések semmisségének megállapítását kívánja elérni. A bírósági keresetet várhatóan a jövő héten nyújtják be – tette hozzá Völner Pál. Mint ismert, az MNV – a Gyurcsány-kormány korábbi döntései nyomán – több fordulóban adta el az egykori Bábolna Zrt.-hez tartozó területeket, amelyek összesen 11 ezer hektárt tettek ki.

Az értékesítésekig a földek kényszerhasznosítását a tartós állami tulajdonban lévő Bábolna Nemzeti Ménesbirtok (BNM) Kft. végezte, míg a hazai agrárgazdaság valamikori „zászlóshajójának” számító Bábolna Zrt. felszámolás alá került. A bábolnai területekből mintegy 5,5 ezer hektár esett Komárom-Esztergom megyére. E földeket három közel azonos nagyságú, 1600-1800 hektáros részletben hirdette meg az MNV.

Völner Pál tájékoztatása szerint a közgyűlés elsősorban azt a tranzakciót vitatja, amellyel egy konzorcium 1600 hektáros területet vehetett meg a közelmúltban. A hét magánszemélyből álló társulás úgy gyakorolhatott elővásárlási jogot, hogy csupán egyik tagja volt helyi lakónak minősülő egyéni gazdálkodó, a többiek befektetőként vettek részt a konzorciumban.

A cikk teljes terjedelmében csak előfizetőink számára elérhető. A cikket - az összes mai cikkel együtt - egy emelt díjú SMS elküldésével olvashatja el.