Cél a fenntartható fejlesztés

A környezettel harmóniára törekvő, fenntarthatósági szempontokat is érvényesítő ingatlanfejlesztés mára üzleti előnyöket nyújtó, megkülönböztető tényezővé válik az ingatlanpiacon. A folyamat Nyugat-Európában és a tengerentúlon terjed, és bár itthon is egyre több példája akad, mind fejlesztői, mind bérlői/tulajdonosi oldalról szemléletváltásra lesz szükség az áttöréshez – erősítette meg lapunknak Baross Pál, az ING Magyarország Ingatlanfejlesztő Kft. ügyvezető igazgatója.

A szakértő hangsúlyozta: a fenntartható fejlesztés újfajta szemléletet tükröz, amelynek keretében az ingatlanfejlesztő az épület elsődleges céljain túl annak környezetével és használóival kialakuló kapcsolatára is hangsúlyt fektet. Példaként említette a társaság által fejlesztett budai bevásárlóközpontot, ahol az eredetileg az épület köré tervezett felszíni parkolókat bevitték a tömb alá, és a helyükön parkokat alakítanak ki. Tájékoztatása szerint ezekben a hetekben konkrét számításokat is végeznek arról, hogy az ennél a projektnél elkezdett környezettudatos akciósorozat mennyibe kerül és milyen eredményeket hoz.

Baross Pál két tényezővel indokolta a „zöldgondolat” elterjedését. Egyrészt az olyan nagy csoportok, mint az ING, a leányvállalatokat is ebbe az irányba tolják, másrészt az általuk fejlesztett kereskedelmi célú ingatlanok bérlői, illetve befektetésként megvásárlói eleve a szintén nagyobb európai és tengerentúli csoportok, amelyek egyre inkább elvárják, hogy a fejlesztő is hasonlóan gondolkodjon a környezetformálásról.

A bérlők számára alacsonyabb működési költséget, a lakók és használók számára pedig jobb, emberközelibb életteret jelent, míg a tulajdonosok és a fejlesztő számára nagyobb értéket, biztosabb hozamot teremt. Ez a szemlélet nem csupán az épület környezetvédelmi mutatóinak javítását jelenti, a fejlesztés során felhasznált anyagok és a kész épület hosszú élettartama, a létrejövő harmonikus, emberi élettér, az épület rehabilitációs funkciója mind-mind hozzáad az értéklánchoz. Ez a megnövelt érték azután a piacon is mind jobban érvényesíthető.

Egy fenntarthatósági szempontok alapján tervezett és épített ingatlan fejlesztési költsége kereskedelmi ingatlanok esetében megközelítőleg 5-7,5 százalékkal magasabb, mint a tradicionális ingatlan építési költsége. Lakóingatlanoknál ez az arány akár 12,5 százalék is lehet. A környezettudatos házak bérleti díjai a piaci tapasztalatok szerint 2–6 százalékkal magasabbak, mivel a beruházással a bérlők számára is fontos értéket lehet teremteni.

A szakértő úgy látja, Magyarországon öt-tíz év múlva a mostaninál sokkal részletesebben lehet kiszámítani, pontosan milyen költségszerkezet alakul ki, milyen előnyei származnak a bérlőknek. Azt már most is tudják, hogy a fenntarthatóság szemléletének megfelelően épített ingatlanok esetében az alacsonyabb energiafelhasználásából adódó megtakarítás legalább 10 százalék, de megfelelő technológiával akár az 50 százalék is elérhető. Fontos lehet még, hogy megfelelően válogassák össze a fejlesztői csapatban dolgozó mérnököket és építészeket.

„Egy átlagos kereskedelmi épületben az üzemeltetési kiadások 30 százalékát az energiaköltségek teszik ki. Ez azt jelenti, hogy a környezettudatos épületben, ahol az építési módnak köszönhetően 30 százalékkal kevesebb energiát fogyaszt a bérlő, az összes üzemeltetési költsége 9 százalékkal alacsonyabb lesz. Ha a fejlesztő a fenti többletkiadást teljes mértékben áthárítja, a bérlő számára még így is kifizetődő a környezettudatos házban területet bérelnie” – emeli ki Baross Pál.