70 százalékos energia-megtakarítást jelenthet a szigetelés

A megkérdezettek 63 százaléka a homlokzat, 43 százalékuk a tető, 19 százalékuk a padló utólagos szigetelésével, 14 százalékuk pedig a nyílászárók cseréjével tervezi csökkenteni kiadásait. A több mint 500 család megkérdezésével elkészült kutatás arra is rámutat, hogy a lakások zöme pazarlóan bánik az energiával. Az új, téglaépítésű lakások 72 százaléka, a felújított téglaépítésű lakások 68 százaléka, a panellakások 57 százaléka, az újépítésű családi- és ikerházak 53 százaléka, a felújított családi- és ikerházaknak pedig 52 százaléka nem szigetelt, vagyis pazarolja a télen fűtésre, nyáron pedig hűtésre felhasznált energiát.

A megkérdezettek csaknem fele 1980 előtt készült lakásban él, szűk egyharmaduk ingatlana pedig 1980 és 1995 között, azaz jellemzően hagyományos technológiával épült, ezért nem vagy csak részben szigetelt. Ezen házak átlagos energiaigénye pedig körülbelül 180–250 kWh/m2/év. Ezt az értéket korszerű és innovatív szigeteléssel a kétharmadára lehetne csökkenteni – állítják a szakértők, ezzel pedig évente akár 60-70 százalékos energia megtakarítást érhetnének el az ingatlantulajdonosok.
 

Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója szerint luxus a válságban, hogy az Európai Unió átlagához viszonyítva, a kelet-közép-európai – köztük a magyar –épületek egy négyzetméterre vetítve 25 százalékkal több energiát használnak fel azért, mert egyáltalán nincsenek vagy nincsenek megfelelően szigetelve.

A cégvezető szerint az innovatív és környezetbarát szigetelőanyagokba történő befektetés átlagosan 25 százalék megtérülést eredményez évente. Ez azt jelenti, hogy a szigetelés ára 2-4 év alatt megtérül, hosszabb távon – 30 év alatt – pedig minden szigetelésbe fektetett forint több mint 7 forint hasznot hoz az ingatlantulajdonosok számára.