A nagy cégek kihasználják a szakképzési hozzájárulás lehetőségeit

A munkáltatóknak és a nem átalányadózó egyéni vállalkozóknak éves bruttó bérköltségük 1,5 százalékát szakképzési hozzájárulásként be kell fizetniük a Szakképzési Alapba. A befizetett összeg 60, illetve 33 százaléka erejéig a szakképzési hozzájárulásra kötelezett vállalat munkavállalói szakképzéséről gondoskodhat vagy támogathat egy, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet által kijelölt intézményt, vagy gyakorlati szakképzést biztosíthat. A vállalkozás ezenkívül a teljes összeget is befizetheti az alapba.

A LifeLong Learning Magyarország Alapítvány februárban indított egy kutatási programot, amelynek célja, hogy a résztvevőkkel vitassák meg, miként lehet eszközként felhasználni a szakképzési hozzájárulást az egész életen át tartó tanulásban. Szalai Piroska, az alapítvány szakmai igazgatója a kutatás első eredményeit ismertetve az MTI-nek elmondta: a vállalkozások mérete összefüggést mutat azzal, hogy mennyire ismerik a szakképzési hozzájárulás felhasználásának lehetőségeit.

A mikrovállalkozások negyede nem, 42 százaléka pedig csak felszínesen tud a lehetőségekről. A közép- és nagyvállalkozások már sokkal nagyobb, 73, valamint 81 százalékos arányban és részletesebben ismerik a felhasználás módjait. A felmérés úgynevezett "top-line", vagyis az első lekérdezésből összesített eredményeiből az is kiderül, hogy hozzájárulásuk felhasználhatóságát a közepes vállalkozások érzik a legoptimálisabbnak: 95 százalékuk gondolja úgy, hogy a lehető legjobban kihasználják a szakképzési hozzájárulás felhasználásában rejlő lehetőségeket.

A középvállalkozások 83, a kisvállalkozásoknak azonban már csupán 31 százaléka vélekedett hasonlóképpen, a 10-nél kevesebb embert foglalkoztató mikrovállalkozásoknak pedig csak 13 százaléka vélte optimálisnak a szakképzési hozzájárulás felhasználását. A nem optimális felhasználhatóságot megjelölő válaszadóknál minden méretkategóriában megjelent indokként az adminisztráció bonyolultsága, illetve az, hogy kevésnek bizonyult a képzésre fordítható összeg. Általánosan jellemző, hogy a mikro méretű szervezeteknél 88 százalékban nem, vagy alig fedezi a szakképzési hozzájárulás a képzés költségeit.

A kis- és nagyvállalkozásoknál majdnem azonos a helyzet: a válaszadók szerint a szakképzési hozzájárulás alacsony mértékben képes fedezni az oktatási költségeket. A szakképzési hozzájárulást felhasználó cégek csaknem fele, 45 százaléka saját munkavállalóinak képzésére fordítja a pénzt, 26 százalékuk befizeti a Szakképzési Alapba, 20 százalék fejlesztési támogatást nyújt, 9 százalék biztosít belőle gyakorlati képzést. Szalai Piroska hangsúlyozta: a kutatást június elején zárják le, addig online kitölthető a LifeLong Learning Alapítvány honlapjáról elérhető kérdőív, amely a szakképzési hozzájárulás kihasználását vizsgálja.