GMO: a biztonság az első?
A moratórium az első generációs génmódosított növényekre, konkrétan a MON810 kukoricafajtára vonatkozik, amelynek alkalmazását nemcsak a szakma vitatja, de felmérések szerint a lakosság 75-85 százaléka is elutasítja – mondta el Rodics Katalin. „Azon túl, hogy nem végeztek megfelelő teszteket sem az emberi fogyasztással, sem a takarmányozási célú felhasználással kapcsolatban, a fajta hozama sem nagyobb” – emelte ki a KVM osztályvezetője. Ráadásul – tette hozzá – az a kukoricamoly, melyre rezisztens a fajta, nálunk nem okoz gondot, nem is védekeznek ellene. Így számottevő környezeti vagy pénzügyi hatása sincs a termesztésnek. Ennél nagyobb probléma, hogy a növény maga termel méreganyagot, és más kártevőkre sem ellenálló.
Tóth István ugyanakkor felhívta a figyelmet: nem a MON810 az egyetlen hibrid. Fejlesztettek már a kukoricabogárnak ellenálló, illetve az etanol előállítása szempontjából előnyös tulajdonságokkal rendelkező fajtát, és az Egyesült Államokban már köztermesztésbe is került aszály- és szárazságtűrő kukorica. „Míg a MON810 tilalma gazdaságilag kevésbé érinti a magyar gazdákat, a többi fajta elismerésének politikai vagy részben gazdasági okokból való késleltetése az EU-ban már kárt okozhat nekik” – érvelt Tóth István.
Megfelelő biztonság esetén uniós szabályozás keretei között lehetőséget kellene adni a termelőknek, hogy választhassanak az együtt termesztés keretei között – vélte a MOSZ titkára, hozzátéve azonban, hogy a következetes tilalom is jó megoldás lehet, ám ebben az esetben fel kell tenni a kérdést, meddig tud felelősséget vállalni Magyarország vagy Európa a tiltás gazdasági következményeiért.
Ez a probléma a kukoricánál is élesebben merül fel a szója esetében. Szójalisztből tavaly 25,3 millió, szójából 15 millió tonnát importált az EU. Ma már a világ szójatermelésének 80 százaléka génmódosított, és ezek olcsóbbak: a GMO-mentesség 270 milliárd forint többletköltséget jelent az uniós állattartóknak. A brazil hagyományos szójáért 20 százalékos felárat kell fizetni, és ha ehhez hozzávesszük, hogy a magyaroknak a tengeri kikötőktől való szállítás miatt további 5-6 százalékos pluszköltséggel kell számolniuk, komoly versenyhátrányt jelent, ha a takarmányokból a génmódosított szóját kizárják – vélte Tóth István.
Rodics Katalin azonban úgy látja, a szója árát főként nem az határozza meg, génkezelt-e, inkább az, hol termelik, márpedig az előállítás jóval olcsóbb Latin-Amerikában vagy Ázsiában. A minőségi különbséget kell megfizetni, hiszen más az értéke annak az élelmiszernek, amely nem GM-szóját tartalmazó takarmánnyal etetett állattól származik. Ezt azonban az uniós szabályok szerint, nem véletlenül, fel sem kell tüntetni az emberi fogyasztásra szánt élelmiszereken.
Drága a génkezelt termény kivitele
Szórádi Sándor, a Magyar Tartósítóipari Szövetség elnöke szerint az emberi fogyasztásra szánt kukoricát exportálóknak előnyt jelent, hogy a magyar kukorica nem génkezelt. Ezzel egyetért Rodics Katalin is, aki hozzátette: könnyíti a kivitelt, hogy minden szállítmány esetében igazolni tudják a termény GM-tisztaságát. Ezzel szemben ha génkezelt növényeket is termesztenének, az igazoláshoz szükséges vizsgálat szállítmányonként 40-50 ezer forintos költséget jelentene a termelőknek.Az elkülönítést nemcsak a szállítmányoknál, de a művelésnél is biztosítani kellene, ez megint csak komoly kiadás lenne, például a gépek használata miatt.
Az elkülönítést nemcsak a szállítmányoknál, de a művelésnél is biztosítani kellene, ez megint csak komoly kiadás lenne, például a gépek használata miatt. Teret hódítanak a GM-növények A világ 23 országának 12 millió gazdaságában termesztenek GM-növényeket, a globális termőterület 8 százalékán – olvasható Popp József és Potori Norbert tanulmányában. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet két munkatársa kiemeli: a GM-növények az USA-ban a legelterjedtebbek, de a géntechnológia gyorsabb ütemben hódít teret a fejlődő országokban. A fő termény a szója, amelyet több mint 60 millió hektáron termesztenek.
Az EU-ban egy tagország közegészségügyi vagy környezeti kockázatokra való hivatkozással tilthatja meg a GM-termékek forgalmazását, míg az unióban nem engedélyezett GMO-k esetében zéró tolerancia érvényes.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.