Jövőre új jogszabály válthatja az egyéni vállalkozókról szóló törvényt

A javaslat egyik célja a 2006/123. EK-irányelv magyar jogba való átültetése, lehetővé téve, hogy más uniós tagállambeli vállalkozó is akadály nélkül tudjon nálunk tevékenykedni. A szabályozás csökkenti a vállalkozókra háruló adminisztratív terheket. Az egyéni vállalkozásokat a jövőben is nyilvántartásba kell venni, de ez az ügyfélkapun keresztül, elektronikus úton, illetékmentesen történne, így az eddigiekkel szemben az egyéni vállalkozói igazolvány kiváltása sem kötelező.

A törvényjavaslat újdonsága, hogy az egyéni vállalkozókkal egyenértékű vállalkozási formaként szabályozza az egyéni cégeket. Eddig az egyéni vállalkozó kérhette a cégbíróságon egyéni cégként való bejegyzését, de ez nem volt kötelező, és mivel semmilyen előnnyel nem járt, több százezer egyéni vállalkozó közül csupán kétezren kérték egyéni cégként való bejegyzésüket. A javaslat célja, hogy minél több egyéni vállalkozás váljon egyéni céggé. Az egyéni vállalkozói státus és az egyéni cég az új szabályozás szerint egymástól elválna, egyéni vállalkozó tehát egyben nem lehetne egyéni cég.

Az egyéni cég az alapítójától elkülönülő jogalannyá válik a cégjegyzékbe történt bejegyzésével, de nem jogi személy. Egyéni céget csak az egyéni vállalkozói nyilvántartásban már szereplő természetes személy alapíthat. A cégnek csak egy egyéni vállalkozó tagja lehet, és egy személy csak egy egyéni céget alapíthat. Az egyéni cég alapításakor az alapítót törlik az egyéni vállalkozók – cégnyilvántartáson kívüli – igazgatási jellegű nyilvántartásából, egyszerre valaki egyéni vállalkozó és egyéni cég nem lehet. Az egyéni cég vagyona az alapító, azaz az egyetlen tag magánvagyonából a cég rendelkezésére bocsátott vagyon, az esetleges nyereségből való osztalék is természetszerűen az alapítót illeti meg.
Az egyéni cég alaptípusához ügyvéd által készített magánokiratra vagy közjegyző által készített közokiratra van szükség. Az alapító okirat az egyéni cég működésének alapokmánya, amelynek tartalmát a jogszabályok keretei között az alapító szabadon állapíthatja meg. Az egyéni cég a cégnyilvántartásba való bejegyzéssel, a jövőre nézve jön létre, felette a törvényességi felügyeletet a cégbíróság látja el.
Az új javaslat lényegében sajátos társasági formának tekinti az egyéni céget. Az egyéni cégekre vonatkozó törvény mögöttes jogterülete a gazdasági társaságokra vonatkozó törvény közös rendelkezései, és kiterjednek az egyéni cégekre a cégtörvény, a csődtörvény, valamint a számviteli törvény szabályai is. Az egyéni céget az alapító/tag maga vezeti, vagy az ügyvezetéssel ügyvezetőt bíz meg. Az egyéni cég egy- vagy többszemélyes gazdasági társasággá alakulhat át, ugyanakkor a törvényjavaslat kizárja, hogy gazdasági társaság egyéni céggé alakuljon/visszaalakuljon.

A törvényjavaslat egyik legvitatottabb rendelkezése, hogy az egyéni céget alapító vállalkozó dönthetne vagyoni felelőssége mértékéről. Tehát nemcsak olyan egyéni cég lehetséges, ahol az alapító teljes magánvagyonával felel az egyéni cég tartozásaiért, hanem a cégalapító úgy is dönthet, hogy a cég korlátozott felelősséggel működik, mégpedig úgy, hogy az alapító okiratban maga határozatja meg azt az összeget, amelynek erejéig az egyéni cég tartozásaiért felelősséget vállal. Ezt az összeget pedig az egyéni cég létrehozásakor az alapító nem köteles a cég rendelkezésére bocsátani, hanem szükség esetén, később pótbefizetésként is teljesítheti.

A szerző ügyvéd, a Kálmán, Szilasi, Sárközy és Társai Ügyvédi Iroda partnere

Ilyen szabályozás mellett viszont nincs értelme egyszemélyes kft.-t alapítani, és a többszemélyes kft.-k is meggondolják, hogy nem lesz-e érdemes a tagoknak szétválni és a megszűnést követően több egyéni cégre „szétbontva” tovább működni.

Ilyen szabályozás mellett viszont nincs értelme egyszemélyes kft.-t alapítani, és a többszemélyes kft.-k is meggondolják, hogy nem lesz-e érdemes a tagoknak szétválni és a megszűnést követően több egyéni cégre „szétbontva” tovább működni. -->