Kinek hiányozna a vasút?

Megmozgatták hétfőn az ellenzéki képviselők Hónig Péter közlekedési minisztert, ugyanis a beharangozott „vasutasnap” alkalmával annyi kérdést intéztek hozzá, amennyi különben egy egész évre elegendő lett volna.

Mi lett a vasútfejlesztésre felvett uniós forrásokkal? Ezt kérdezte Latorcai János KDNP-s képviselő, míg Németh Szilárd (Fidesz) arra volt kíváncsi, hogy akar-e a miniszter megálljt parancsolni a vasút rombolásának. Ugyanis 46 vasútvonal és 1360 kilométernyi vasúti pálya bezárásától, üzemszünetétől lehet tartani.

„Nem az a mérvadó, hogy ma hányan utaznak a lepusztult járatokon, hanem az, hogy megfelelő menetrend és elfogadható szolgáltatás mellett hányan utaznának az autós közlekedés helyett az energiatakarékos, megbízható vasúttal” – jelentette ki Fónagy János.

A fideszes szakpolitikus szerint a kormány 120 milliárd forintot von el az önkormányzatoktól, és ezután rájuk akarja hárítani a közösségi közlekedés fenntartását, miközben az önkormányzatok erre egyetlen fillérjük sem marad. Fónagy János úgy látja: a kormány egyszerű költségvetési tételnek tekinti a vasutat, a mellékvonalak bezárása semmiféle gazdasági haszonnal nem járna. „A hatalmas végkielégítések helyett inkább fejlesztésre lenne szükség” – magyarázta Fónagy.

Hónig Péter tényként közölt adatokkal válaszolt, de azt nem árulta el, hogy honnan származnak a statisztikái. „A tervek szerint három éven belül el kell érni, hogy hatékonyabb legyen a menetrend, a vonalak kihasználtsága, mert a mostani helyenként 15-20 százalékos kihasználtság megengedhetetlen.

Konkrét döntések nem születtek, ezért felesleges egyes vasútvonalak sorsáról beszélni. Nem akarok illúziókat kelteni, van, ahol célszerűbb busszal közlekedni, de hogy hol, arról még nincs döntés” – fogalmazott a közlekedési miniszter. Hónig Péter elárulta: ma Magyarországon száz emberből három utazik vonaton, s az utasok 15 százaléka vált teljes árú jegyet.

Szerinte a MÁV a jelenlegi formájában azért fenntarthatatlan, mert az adófizetőknek fejenként évi 100 ezer forint plusz adójába kerül. Tudni kell, hogy Magyarországon 70 százalékban adófizetői pénzből tartják fenn az állami vasúttársaságot, miközben Európában ez az arány legfeljebb ötven százalék.

Kitért arra is, hogy a MÁV évtizedek óta alulfinanszírozott, hatalmas adósságállományt görget maga előtt. „A vasút ügyét a rendszerváltás óta egyik kormány sem tudta hatékonyan kezelni, a mostani kormány felelőssége az, hogy ne engedje csődbe jutni a MÁV-ot” – fogalmazott a miniszter. Bizonyos szakaszokon tehát garantáltan megszüntetik a párhuzamos közlekedést, az ezzel kapcsolatos döntést pedig nem a kormány, hanem a regionális szakbizottság hozza meg.
„Kiábrándító volt ez a nap. A közlekedési miniszter csak hazugságokat mondott. Az utasszámra vonatkozó adatai hamisak, így pedig nem lehet felelős, szakami döntést hozni a vonalbezárásokról” – mondta lapunknak Vitézy Dávid, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület szóvivője.

Leépítés a román vasútnál

A román államvasutak (CFR) 10 ezer dolgozójától válik meg a kormány hétfőn nyilvánosságra került határozat-tervezete értelmében. A tervezet szerint az elbocsátandó személyek két havi nettó átlagfizetést, munkanélküli segélyt, és csaknem két évig jövedelem-kiegészítő összeget kapnának annak függvényében, hogy hány éves munkaviszonyuk van. A legtöbb dolgozónak, 6700 embernek a CFR teherszállító részlegéről kell távoznia.