Visszatérés a „gyökerekhez”!

Ez év április és június között rendkívül érdekes kísérlet helyszíne volt Tatabánya. A kísérlet A Biblia és a menedzsment címet viselte, és ahogy a címből kiolvasható, egy menedzsmenttárgyú foglalkozássorozatról volt szó, amelyhez a Bibliából vették az „esettanulmányokat”, vagyis a példákat.

Az emberiség egyik legősibb szöveges emlékét használták, mélyre visszanyúlva az időben, de a legmodernebb vezetési és menedzsmentismeretekkel vetették össze az ókori szöveget. Az előadásoknak a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája adott otthont, a két előadó Bőgel György, a CEU professzora és Tomka János, a KPMG Akadémia igazgatója, a főiskola tanára. Összesen öt foglalkozás volt a főiskola nagyelőadójában, mindegyikről televíziós felvétel készült.

„Mélységes mély a múltnak kútja. Ne mondjuk inkább feneketlennek?” Az európai irodalom egyik leghíresebb bibliai tárgyú regénye, a József és testvérei kezdődik ezekkel a mondatokkal, szinte elrettentve, egyúttal pedig kíváncsivá téve az olvasót. A mostani előadás-sorozat is hasonló kíváncsiságot ébreszthetett az érdeklődőkben, hiszen több ezer esztendő vezetési és stratégiai ismereteit hasonlították össze, esetenként ütköztették az előadók.

Az ötletgazda Tomka János volt, akinek januárban jelent meg A megosztott tudás hatalom című könyve, amely tudásmenedzsmenttel foglalkozik. A könyv egy bibliai történettel végződik, Mózes és apósa történetével. Ez lett az első előadás alapja.
Az üzleti és vezetőképzés egyik legismertebb módszere az esettanulmányok használata.

Akadnak olyan iskolák – köztük a Harvard Business School a leghíresebb –, ahol gyakorlatilag mindent ezek segítségével tanítanak – mondja Bőgel György. Az esettanulmány a gyakorlatot hozza be az oktatásba. A jó esettanulmány általában valamilyen döntési helyzettel indul: problémát kell megoldani, irányt kell meghatározni, forrásokat kell elosztani, lehetőségeket kell értékelni, pénzt kell befektetni vagy kivonni, stb. A tanulmány első része ezt a helyzetet vázolja, majd különböző információk következnek: milyen adatok állnak rendelkezésre, ki mivel próbálkozott korábban, mennyi pénz van a kasszában, ki mit gondol a lehetőségekről, és így tovább.

A jó esettanulmány a legfontosabb kérdéseket a levegőben hagyja: nem az a célja, hogy válaszoljon, hanem hogy kérdezzen.
A vezetés, a „menedzselés” történetéről elmondható, hogy egyidős az emberiséggel. Történeteket, eseteket is szép számmal találhatunk. Itt vannak például a történelem alakjai: királyok, hadvezérek, miniszterek, koruk nagy alakjai. Összehasonlíthatjuk például Napóleon és Kutuzov hadvezetési módszereit, a két vezető személyiségét, stílusát? Miért ne. Tanulságos lehet ez az összevetés? Természetesen – állítja Bőgel György. Nos, ezen az alapon öszszehasonlítható egy bibliai helyzet a mai szituációval is.

Tatabányán öt foglalkozást tartottak, mindegyik páros előadásból állt. A páros előadások első részében az első előadó (Bőgel György) az adott témát mai megközelítésben vezette fel, modern, aktuális példákkal illusztrálva. A második részben egy-egy kapcsolódó bibliai példa következett Tomka János felvezetésében. A bibliai részeket a főiskola egyik hallgatója olvasta fel. Az előadásokhoz készített, a közönségnek kiosztott diasorok szintén két részből álltak (egy modernből és egy bibliaiból).

Az előadók arra törekedtek, hogy a modern és a bibliai előadásrészek között összhang legyen, de a teljes harmóniát nem erőltették. Nem az volt a cél, hogy a bibliai eset valamilyen mai problémát illusztráljon, nem azt akarták sugallni, hogy a világ nem fejlődött, ugyanazok a problémák jönnek elő újra és újra, ugyanazokkal a válaszokkal. A cél az volt, hogy a modern felvezetés és a bibliai példa együttesen alkosson egy izgalmas és tanulságos egészet, a régmúlt üzenete mai gondolatokkal találkozzon. A diasorok elkészítésénél nem határoztak meg sorrendet, mindkét előadó a maga tempójában dolgozott, a közvetített gondolatok tekintetében teljes szabadsága volt, csak annyira kellett alkalmazkodnia a másikhoz, amennyire helyesnek találta.

A bibliai példák feldolgozása alapvetően vezetéstechnikai kérdésekre irányult. Ez magában foglalta az egyes helyzetek, történetek etikai vonatkozásainak elemzését is, hiszen az etika ma már önálló szaktantárgyként szerepel sok üzleti iskola tanrendjében. A kiválasztott bibliai szakaszok pedig történetek lettek, eseményekkel és szereplőkkel. Az öt foglalkozáshoz öt vezetési témát, azokhoz ugyanennyi bibliai példát kellett kiválasztani. Az első példa Mózesé, a téma pedig: Mi a vezető dolga? A vállalati életből vett gyakorlati példák azt a kérdést tették fel: Mennyit ér egy vezető? A bibliai példában Mózest apósa mintegy tanácsadóként segíti, és az antik coach el is éri célját, Mózes, „a legnagyobb menedzser” pedig sikerre viszi a népet. A továbbiakban a változás és a válság, a vezetői felelősség, a tudás és a tehetség, valamint a hatalom volt a téma, és többek között Nehémiás és Pilátus szerepelt a bibliai „esettanulmányban”.

Voltak, akik attól tartottak, hogy a sorozat profánra sikeredik, és kiválthatja az egyház rosszallását, ám épp ellenkezőleg történt. Az előadás-sorozatot támogatta a református egyház és a Keresztyén Vezetők és Üzletemberek Társasága is. Az előadások pikantériája az volt, hogy az előadók két olyan üzleti iskolát képviselnek, amelyek egyébként egymás piaci versenytársai, versenytárgyalásokon, tendereken gyakran kerülnek szembe egymással. A rendezvénysorozattal azt is igazolni akarták, hogy a versengés ellenére egy hasznos misszió érdekében van értelme az összefogásnak, van tere az együttműködésnek.