A gyorsan rétegződő és finomodó kereslet kielégítését célozzák a speciális luxuslakások. Világszerte méretes üzletág lett, a nagy metropolisokban már tényleg válogathatnak az ínyencek. Régi malmok, raktárak változnak át óriási belmagasságú, tágas otthonokká, felújított tetőterekből lesznek csodalakások, és persze az igazi lakóparkok is teret hódítanak. Igenis erős a kereslet ezekre, és a válság sem tépázta meg ezt a részpiacot annyira, mint a felső kategória alattiakat.
A nagyvárosi lakosok számára az otthonválasztásban az egyik legfontosabb szempont a csendes, nyugodt, zöldövezeti környezet. Ezek a jellemzők általában családi házak formájában öltenek testet. Ezen ingatlantípus előnyei mellett a tulajdonosok azonban kompromisszumokra is kényszerülnek. Az elterjedőben lévő villaparkok pont ezeket a kompromisszumokat csökkentik, és egyesítik a családi házak és a városi lakások előnyeit. A villaparkokat jellemzően szabadon álló, kis lakásszámú kertes társasházak alkotják. Egy épületre 2–6 lakás jut, amelyek ugyan szigorúan véve társasházi lakások, mégis a családi házakhoz állnak közelebb, s ezekhez általában saját kert és terasz tartozik. A kis lakásszám miatt az épületek is emberi léptékűek. Minden tulajdonos számára nagy személyes teret nyújtanak ezek a lakások.
„A villaparkok lakásait a vásárlók a családi házakkal és nem a nagy lakásszámú társasházak lakásaival hasonlítják össze. Azt tapasztaltuk, van egy vásárlóréteg, amelynek fontos a zöldövezet és a nagy személyes tér, de az életvitelükből, munkájukból adódóan nem tudják kihasználni a családi ház előnyeit” – számolt be Petrik Zoltán, a budai Villa Toscana villaparkot fejlesztő DA cég ügyvezető igazgatója.
A különleges elhelyezkedés és kialakítás miatt a korlátozott lakásszám nagyon egyedivé teszi a penthouse-okat is. Ez az egyediség sokban hozzájárult azok mai képéhez. A beruházók ráéreztek a lehetőségre, és ezt az eredetiséget további exkluzív elemekkel, kiváló minőséggel, egyedi belsőépítészeti megoldásokkal, nagy térérzettel kiegészítve kiemelkedő értéket teremtettek.
A mai penthouse-okhoz több, a keletkezésükhöz kapcsolódó jellemző is kapcsolódik. Ilyen, hogy ezek a lakások általában az épület tetején találhatók, homlokzatuk pedig nem esik egybe az épületével. Ebből következik, hogy hatalmas, gyakran egybefüggő terasz veszi őket körbe. A nem egybeeső homlokzat miatt a lakás falai távolabb vannak a környező épületektől, ez kiemelkedő térérzetet nyújt.
Óriási divat lett Nyugat-Európában loftlakásban lakni. Művészek, kreatívok, különcök szeretik ezeket. Egyik-másikba szinte alig tesznek bútort, hogy élvezzék a teret. Budapesten is van már néhány ilyen, használaton kívüli ipari épületekből alakították ki őket, de még messze vagyunk attól, hogy nagy kínálatról beszéljünk. Egy loft nem feltétlenül szuperdrága, ára nálunk átlagosan 400–500 ezer forint négyzetméterenként, ez 20–40 százalékkal elmarad a hegyvidéki csúcsártól. A loftépítők az éppen befutott vagy tehetősebb középső korosztályt célozzák meg.
Előkelőbb megítélésüket és népszerűségüket a reneszánsz korban nyerték viszsza. Ma tágas, kertes, felső kategóriás ingatlanokat takar a villa kategóriája.
Előkelőbb megítélésüket és népszerűségüket a reneszánsz korban nyerték viszsza. Ma tágas, kertes, felső kategóriás ingatlanokat takar a villa kategóriája.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.