Balázs Péter a today.az című hírportálnak elmondta: a magyar parlament elsőként ratifikálta a Nabuccóra vonatkozó kormányközi megállapodást, és a ratifikációs okmányokat letétbe helyezte Ankarában. Ez arra ösztönözheti a beruházásban érdekelt országokat, hogy gyorsítsák fel a ratifikációs folyamatot saját országukban.
A magyar külügyminiszter emlékeztetett rá: Azerbajdzsán több ízben is elkötelezte magát, hogy 8 milliárd köbméter földgázt táplál a rendszerbe a Shah Deniz mezőről. A Nabuccónak azonban nemcsak a gázra van szüksége. Az Európai Unió tagországai számítanak Azerbajdzsán politikai együttműködésére is, hiszen a Nabucco nem csupán üzleti vállalkozás, hanem az Európai Unió és a Kaszpi-tenger menti országok hosszú távú stratégiai együttműködésének a szimbóluma is - fejtette ki Balázs Péter.
A Keleti Partnerségről szólva Balázs Péter rámutatott, hogy a program nem az Európai Unió előszobája. A fő cél mindig az volt - és az is marad -, hogy segítse a partnerségbe bekapcsolt országokat abban, hogy két- és sokoldalú megállapodások révén végre tudják hajtani azokat a reformokat, amelyek eredményeként közeledni tudnak az uniós struktúrákhoz.
Mindamellett az unió alapokmánya lehetőséget ad arra, hogy bármelyik európai ország tagja legyen az EU-nak, amennyiben teljesíti a tagsággal kapcsolatos kritériumokat.
Balázs Péter még december elején jelentette be az EU-tagországok külügyminisztereinek brüsszeli találkozóján, hogy Magyarország azt szeretné, ha a 2011 első félévében esedékes európai uniós elnöksége alatt rendeznék meg az EU és a Keleti Partnerséghez tartozó országok (Ukrajna, Moldova, Fehéroroszország, Grúzia, Azerbajdzsán, Örményország) csúcstalálkozóját.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.